Lapszámok
2013 9. szám
- Kovács Tamara - Dr. Lakatos Ákos PhD:
A nedvesség hatása az épületszerkezetek hőtároló képességére - Dr. Kalmár Ferenc PhD:
Átadták a Debreceni Egyetem „Fenntartható épületenergetika információs központját” - TOSHIBA AIR-COND:
Kibővült a Toshiba gyár - Ing. Podobeková, Veronika - Doc. Ing. Peráčková, Jana PhD:
Heat recovery from wastewater in sewage pipes - Heat exchangers - Andrásy Zsolt:
Vízkezelések az épületgépészetben, 2. rész - Weishaupt Hőtechnikai Kft.:
A Monarch® WM sorozattal a Monarch égők 1952-ben kezdődött sikertörténetét folytatjuk - Kocsis Csaba:
Új kéménytípus a Leier Multikeram rendszerben - Makai László - Oravecz Ágnes:
Hagyományos építésű többszintes lakóépületek épületenergetikai vizsgálata II. - Etapp Mérnöki Szoftverfejlesztés:
Innovatív energetikai tanúsító szoftver fejlesztése a Műegyetemen - Knauf Insulation Kft.:
Kezdetét vette Magyarország első energiahatékonysági összehasonlító programja - Szép István:
TERRE Projekt EU támogatással Közép-Magyarországon - Kovács István:
EC ventilátorok – egyszerű vezérlés, nagyszerű hatásfok - ENSI Kft.:
„A legnagyobb MALL Magyarországon” - Gáti Tamás:
Befúvó elemek fejlődése a komfortterekben - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Prof. Emeritus Dr. Bánhidi László
Hozzászólások
Vízkezelések az épületgépészetben, 2. rész
Még nem érkezett hozzászólás!
Andrásy Zsolt
Vízkezelések az épületgépészetben, 2. rész
Andrásy Zsolt
ügyvezetőCILLIT Hungária Kft.
A lap előző számában megjelent cikkünkben röviden bemutattuk a vízkezelés elméleti alapjait, és az épületgépészetben leggyakrabban előforduló zárt hűtési és fűtési rendszerek vízkezelését. Jelen cikkünk témája kizárólag az evaporatív, azaz permetezett hűtőtornyok vízkezelése lesz.
Az evaporatív hűtőtornyok bemutatása víztechnológiai szempontból
A permetezett hűtőtornyoknak két alapvető kivitele létezik: a hagyományos, nyitott hűtőtorony, ahol egy nagyfelületű nedvesített tölteten áramlik lefelé a hűtővíz, és egyen-, ellen-, vagy keresztáramban találkozik a ventilátor(ok) által mozgatott levegővel, vagy pedig az ún. zárt csőköteges hűtőtorony, vagy hűtőkondenzátor (az utóbbit főleg ammóniás folyadékhűtőknél használják), ahol két hűtőkör, egy primer és egy szekunder is van. A hűtőtorony belsejében lévő csőköteg egyik oldalán van a primer, zárt hűtőkör, míg a külső vízkör, a permetvíz, ahol az evaporáció létrejön, nyitott körként működik. A zárt hűtőtornyok előnye, hogy érzékenyebb folyadékhűtők, abszorpciós hűtők esetében a hűtőgépbe tiszta primer víz kerül, nem pedig a szennyezett permetvíz (a hűtőtornyok ugyanis egyfajta kvázi légmosóként is működnek, naponta több millió köbméter levegőt is átforgatva). A zárt hűtőtornyok hátránya a magasabb ár mellett az, hogy a rendszerbe plusz egy hőlépcső kerül beiktatásra.
A nyitott hűtőtornyok rendszervizének a térfogata minden esetben jóval több, mint a zárt hűtőtornyok esetében, ahol a permetvíz mennyisége rendszerint igen csekély, pár száz liter, vagy maximum pár köbméter. Amennyiben hagyományos, saját csepptálcával és permetszivattyúval rendelkező hűtőtornyot használunk, akkor könnyen előfordulhat, hogy egymegawatt hűtési teljesítményre mindössze egy köbméter permetvíz térfogat jut. Ezek a hűtőtornyok fokozottan érzékenyek a vízkezelésre, mivel az evaporáció során egy csepptálcányi vízmennyiség akár egy óra alatt is elpárologhat, azaz a betöményedési, sóban bedúsulási folyamatok igen gyorsan végbemennek.