Lapszámok
2013 9. szám
- Kovács Tamara - Dr. Lakatos Ákos PhD:
A nedvesség hatása az épületszerkezetek hőtároló képességére - Dr. Kalmár Ferenc PhD:
Átadták a Debreceni Egyetem „Fenntartható épületenergetika információs központját” - TOSHIBA AIR-COND:
Kibővült a Toshiba gyár - Ing. Podobeková, Veronika - Doc. Ing. Peráčková, Jana PhD:
Heat recovery from wastewater in sewage pipes - Heat exchangers - Andrásy Zsolt:
Vízkezelések az épületgépészetben, 2. rész - Weishaupt Hőtechnikai Kft.:
A Monarch® WM sorozattal a Monarch égők 1952-ben kezdődött sikertörténetét folytatjuk - Kocsis Csaba:
Új kéménytípus a Leier Multikeram rendszerben - Makai László - Oravecz Ágnes:
Hagyományos építésű többszintes lakóépületek épületenergetikai vizsgálata II. - Etapp Mérnöki Szoftverfejlesztés:
Innovatív energetikai tanúsító szoftver fejlesztése a Műegyetemen - Knauf Insulation Kft.:
Kezdetét vette Magyarország első energiahatékonysági összehasonlító programja - Szép István:
TERRE Projekt EU támogatással Közép-Magyarországon - Kovács István:
EC ventilátorok – egyszerű vezérlés, nagyszerű hatásfok - ENSI Kft.:
„A legnagyobb MALL Magyarországon” - Gáti Tamás:
Befúvó elemek fejlődése a komfortterekben - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Prof. Emeritus Dr. Bánhidi László
Hozzászólások
Befúvó elemek fejlődése a komfortterekben
Még nem érkezett hozzászólás!
Gáti Tamás
Befúvó elemek fejlődése a komfortterekben
Gáti Tamás
mérnök tanácsadó, okl. épületgépész mérnök, MBASCHAKO Kft.
A komfortterek befúvását igen sokféleképpen meg lehet oldani. Lehet akár keveréses vagy akár elárasztásos szellőzési módot is alkalmazni. Ezeken a légvezetési módokon belül is sok különböző típusú anemosztát beépítésével lehet a terek szellőztetését megfelelő módon kialakítani. Cikkemben nem kívánom a teljes paletta fejlődését bemutatni, helyette inkább egy tipikusnak mondható irodai tér modelljén keresztül három különböző típusú mennyezeti anemosztát segítségével elérhető légtechnikai paramétereket kívánomáttekinteni. Tipikus irodai térnek nevezem azt a teret, ahol a belmagasság 2,65 – 3 m között van, az álmennyezet 600 x 600mm-es kazettás kialakítású, és a tér szellőzését, hűtését és fűtését is a központi légkezelős rendszerről, a befúvó elemeken keresztül oldjuk meg.
x – az érintőleges tengely és az anemosztát távolsága
y – az álmennyezet és a tartózkodási zóna távolsága
vmax – a tengelysebesség a tartózkodási zóna legfelső pontjában
v – átlagos légsebesség a tartózkodási zóna legfelső pontjában
Esetünkben legyen: x = 1 m, y = 1 m (2,8 m belmagasság), a falsík távolsága az anemosztáttól szintén legyen 1 m.
Az ilyen jellegű terek vizsgálata azért aktuális, mert a 2006-os évben eddig soha nem látott mennyiségű irodateret adtak át a fejlesztők, és még ennél is több új irodaház tervezéséhez láttak hozzá. E terek nagy részét a leírt módon alakították ki. A téma apropója még, hogy az irodaterekre is vonatkozó MSZ CR 1752:2000 szabvány, amely a tereket A, B, C kategóriába sorolja, jelentősen szigorodott a közelmúltban. Vizsgálatom során az A kategóriás helyiségekre a szabványban megkövetelt értékeket veszem alapul.