Lapszámok
2012 10. szám
- Dr. Garbai László - Dr. Jasper Andor PhD:
A külső hőmérsékletek tartamdiagramjának matematikai leírása - Erhorn, Hans - Erhorn-Kluttig, Heike:
The Path towards 2020: Nearly Zero-Energy Buildings - Dr. Csoknyai Tamás PhD - Dr. Talamon Attila - Dr. Csoknyai István - Dr. Zöld András:
„H”-ból „C”, „F”-ből „A”: Az épületenergetikai rendelet módosításának hatása a távfűtéses épületek energetikai besorolására - Dr. Safa’a, Al-Hilal:
A napenergia hasznosítása az épülettervezésben - EXPO-INOX Hungary Kft.:
A flexibilis, acél égéstermék-elvezető rendszerek megítélése - Erdey Zsolt - Kovács Miklós:
A háztartási gázmérők távleolvasó rendszere az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt.-nél - Meszléry Celesztin:
Természetes szellőztetés – visszatérés a gyökerekhez - TOSHIBA AIR-COND:
Budapesten ülésezett az európai Toshiba Konferencia - Gáti Tamás:
EASYBUS tűzvédelmi és légtechnikai vezérlő rendszer - Kovács István:
A hővisszanyerős lakásszellőztető rendszerek higiéniája - Air Trade Centre Hungary Kft.:
GTDHR(V) – Magas hatásfokú hővisszanyerő egységek - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Takács Gábor - Szabó Balázs:
Titokzatos bunker Budapest szíve alatt – F-4. 2. rész
Hozzászólások
Természetes szellőztetés – visszatérés a gyökerekhez
Még nem érkezett hozzászólás!
Meszléry Celesztin
Természetes szellőztetés – visszatérés a gyökerekhez
Meszléry Celesztin
okl. épületgépészESSMANN Hungária Kft.
Az épületgépészeti rendszerek bemutatása gyakran kezdődik a „már az ókori rómaiak is…” felvezetéssel. A megfelelő belső légállapot előállítására, az elhasznált levegő cseréjére a ventilátor (légcsavar) „feltalálása” előtt nemis volt más lehetőség (a rabszolgák által mozgatott pálmaleveleket leszámítva)mint a természetes szellőzés. Az építés fejlődése során,más lehetőség hiányában, sikerült a természetes (szabadáramlású, gravitációs) szellőzést megfelelő elemek (kürtők, szellőztető csatornák) és a nyílászárók alkalmazásával viszonylag jól megoldani. Az épületgépészet fejlődésével a mesterséges (ventilátoros) szellőzés nagy előrelépést jelentett, különösen a szabályozástechnika területén történt fejlesztésekkel kiegészülve. Ma már a technikai lehetőségek szinte korlátlanok, csak pénz kérdése, hogy bármilyen belső térben a kívánt légállapototmegteremthessük. Az energetikai, üzemeltetési szempontok (nagyon helyes) előtérbe kerülése miatt azonban ismét kezdjük felfedezni a természetes szellőztetés lehetőségét és előnyeit.
Ahhoz, hogy a levegőt mozgásra késztessük és az elhasznált levegő helyét, azzal keveredve a kívánt állapotot biztosító friss levegő vegye át, valamilyen HAJTÓERŐ szükséges.Ahajtóerő leggyakrabban a belső hőfejlődés (hőforrás) vagy a szél. A belső hőfejlődés hatására felmelegedett levegő felszáll és megfelelő szerkezetekkel (pl. kürtők, felül elhelyezett nyílászárók, felülvilágítók) a komfort zónából elvezethető és a helyére a kívánt helyről (padlócsatorna, alsó nyílászárók, lamellás szellőzők) friss levegő áramlik. A szél hatása hasonló, itt viszont a nyomásviszonyokra kell tekintettel lenni és a nyílásokat ennek megfelelően nyitni és zárni.