Lapszámok

A BIM lelke a felállított 3D-s modell, a benne foglalt 3D-s parametrikus objektumokkal és a hozzájuk tartozó információkkal. Az objektumok a geometriai adatokon kívül a geometriai elemekhez rendelt egyéb jellemzőket is tartalmaznak, például az elem felületi tulajdonságait (szín, anyag, textúra stb.), szerkezeti adatait (anyag, gyártmány, ár stb.). A 3D-s épületmodell részletessége a beruházás során, illetve az épület teljes életciklusa alatt folyamatosan változik, általában egyre részletesebbé válik.

Egy 3D-s objektum az idő szempontjából vagy a tervezett elképzelést (jövő), vagy a megvalósult állapotot (jelen), vagy idejétmúlt állapotot (múlt) tartalmazza ([4] pp. 3). Természetesen az épület egészét tekintve a 3D-s modellben akár mindhárom stáció előfordulhat egyszerre, attól függően, hogy a modell készítésének ideje hogyan viszonyul a valós épülethez.

A beruházás résztvevőinek időről-időre hozzá kell férniük a 3D-s modellhez, illetve az abban tárolt információkhoz.

A BIM folyamat több fokozatra bontható ([1] pp. 364-365):

Az Épületinformációs modellezést megelőző fokozat (0. fokozat): 2D-s rajzok írják le a 3D-s épületet. Ha készül látványterv, az nincs közvetlen kapcsolatban a tervrajzokkal, mennyiségi adatok, költségbecslés stb. nem generálható belőle.

Tárgy alapú modellezés (1. fokozat): 3D-s, ún. virtuális épületmodellt tartalmaz, parametrikus elemekkel. Fő célja, hogy 2D-s tervek készüljenek a segítségével, és 3D-ben az épület bemutatható legyen. A kimenet 2D-s formátumú, egyirányú a kapcsolat a projekt többi résztvevőjével, akik különállóan dolgoznak. Az együttműködés egymás utáni, nincs átlapolás.

Modellezésen nyugvó együttdolgozás (2. fokozat): az adatcsere kétirányú, az információ ide-oda közlekedhet az egyes résztvevők között. A kommunikációnak két fő típusa fordul elő. Az adatcsere vagy egyazon gyártó szoftverei között zajlik, ilyenkor általános a gyártóspecifikus fájlformátum, vagy eltérő szoftverfejlesztő cégek között gyártósemleges formátumban (pl. IFC – Industry Foundation Classes). Az együttműködés csak egy vagy két beruházási fázis idején zajlik párhuzamosan.

Hálózaton alapuló együttműködés (3. fokozat): ezen a fejlettségi szinten a modell már részletes, egy fájlon párhuzamosan dolgozhatnak a résztvevők. A modell adatait egy szerveren keresztül érik el a résztvevők. A projekt komplex elemzése már a virtuális épületmodellezés korai fázisában lehetővé válik. A projekt eddig külön fázisai teljesen átlapolnak a szinkronban zajló adatcserék miatt, kialakul egy ún. fázismentes beruházási folyamat.

Integrált beruházási folyamat (4. fokozat): a BIM legfejlettebb fokozata. Olyan beruházási módszer, amely a projekt résztvevőit, szervezeteit, a lebonyolítás folyamatát úgy rendezi egységbe, hogy az együttműködés biztosításával hasznosítani lehessen az összes résztvevő tehetségét és ötletét annak érdekében, hogy optimalizálja a beruházás eredményességét, növelje a beruházás értékét, csökkentse a veszteségeket és maximális hatékonyságot érjen el a tervezés, a gyártás és a kivitelezés mindegyik fázisában ([3] pp. 2).