Lapszámok
2010 9. szám
- Dr. Kalmár Ferenc PhD:
Az utólagos hőszigetelés hatása az operatív hőmérséklet és a légcsereszám értékeire - Dr. Pintér Judit PhD:
Energiatakarékos növényházak - Prof. Seppänen, Olli:
Feladatok az EPBD átdolgozásának végrehajtásában. Interjú Michaela Holl asszonnyal - Székely Tamás:
Szelepek túlméretezéséből származó szabályozási problémák – PIBCV szelepek alkalmazása szabályozásra - TOSHIBA AIR-COND:
TOSHIBA ROAD SHOW - Fördős Norbert:
Vaillant actoSTOR melegvíztárolók - Testo (Magyarország) Kereskedelmi Kft.:
Érintésmentes diagnosztika infrahőmérővel - Comap Hungária Kft.:
A felületfűtési és -hűtési rendszer előnyei - Rákos Csaba:
Vízteres kazán tervezési problémái I. rész - Oktoklima Kft.:
INVERTERES FAN COILOK
Hozzászólások
Szelepek túlméretezéséből származó szabályozási problémák – PIBCV szelepek alkalmazása szabályozásra
Még nem érkezett hozzászólás!
Székely Tamás
Szelepek túlméretezéséből származó szabályozási problémák – PIBCV szelepek alkalmazása szabályozásra
Székely Tamás
Global Business Development Manager, okl. gépészmérnökDanfoss Kft.
Nagyon sokszor hallottuk, olvastuk már, hogy a „szabályozószelepeket nem szabad túlméretezni,mert nem lesz jó a szabályozás”. Ennek ellenére, mind amai napig rengeteg túlméretezett szelep működik szabályozási céllal, még úgy is, hogy elég sok tervező – már rutinból – egy mérettel kisebb szelepet ír ki a csővezeték méretéhez viszonyítva.
Valóban elég lenne ennyit tenni? Természetesen nem, a megfelelő szelepméret kiválasztásához kvs értéket kell számolnunk!
Ez a művelet rendkívül egyszerűnek tűnik, csak a kvs = Q / √Δp képletbe kell behelyettesíteni és már választható is a szelep (jó szokás szerint a kapott kvs értékhez képest a következő egy mérettel nagyobb szelep). Sajnos a gyakorlatban sokszor mégis hiba csúszik a számításba, ugyanis a Δp értéket általában „érzésre” veszik fel, valamilyen „ökölszabály” alapján, holott ennek meghatározása ennél komolyabb megfontolásokat igényel.
Először is meg kell határozni a szabályozott szakaszt, majd ki kell számolni annak hidraulikai ellenállását, végül a megkívánt autoritás (általában 0,4 – 0,6 értékűnek kell lennie) figyelembe vételével lehet meghatározni a kívánt, szelepen eső nyomás értéket. Az így számított kvs érték már alkalmas a megfelelő szelep kiválasztásához, de hogy a kapott értéknél nagyobb vagy kisebb kvs értékű szelepet válasszunk, az már a rendelkezésre álló tényleges nyomáskülönbség függvénye. Jelen cikkemben – számítási példákon keresztül – szeretném bemutatni, hogyan alakul a szabályozóképesség, ha pontosan méretezzük a szelepet, vagy csak a csővezeték méretére választjuk ki azt, illetve, ha az új AB-QM (PIBCV) technológiát alkalmazzuk.
A növekvő IAQ (belső levegő minőség) - igények miatt a helyiség hőmérséklet-szabályozás pontossága egyre fontosabb. Ez a gyakorlatban a fan-coil készülékek, hűtőgerendák és egyéb hőleadók folyamatos szabályozását (3-pont vagy 0–10V) helyezi előtérbe. A következőkben ilyen – a magyarországi gyakorlatban most terjedő – szabályozásokat hasonlítok össze.
A fenn említett hőleadókhoz – a költségek csökkentése érdekében – szinte kizárólag lineáris szelepeket építenek be. (Pedig folyamatos szabályozási igény esetén logaritmikus szelepkarakterisztikára volna szükség, mégha többe kerül is.)