Levegőkezelő központok energiafelhasználásának elemzése hazai és külföldi eljárások alapján
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. habil Kajtár László PhD - Dr. Kassai Miklós Ph.D.
Levegőkezelő központok energiafelhasználásának elemzése hazai és külföldi eljárások alapján
Magyarország energiafelhasználásának közel 40%-át az épületek energiafelhasználása adja. Ez az arány az Európai Unió tagállamaiban is hasonló, és ha figyelembe vesszük az iparban és a közlekedésben lévő hasonló rendeltetésű épületeket is (pl. irodák), ez az érték megközelíti az 50%-ot. Ezen belül meghatározó hányadot jelent a klimatizálás energiafelhasználása. A fenntartható fejlődés és a nemzetközi egyezmények (Kiotói Egyezmény) szempontjából fontos feladat a szén-dioxid-kibocsátás, valamint az energiafelhasználás csökkentése.
A klímaközpontok energiafelhasználása két módon határozható meg. Az üzemelő levegőkezelő központok esetén a tényleges fogyasztás pontosan mérhető.A2002/91/EK direktíva és a vonatkozó hazai 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet alapján a tervezés fázisában is meg kell tudni határoznunk az épület várható éves energiafelhasználását.
Akutatási téma aktualitását is mutatja, hogy a jelenleg rendelkezésre álló szakirodalmi számítási módszerek és adatok csupán a klímaközpontok energiafelhasználásának hozzávetőleges becslését teszik lehetővé. Magyarországon 2008-ban jelent meg a 264/2008. (XI. 6.) Kormány rendelet, mely a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról ad útmutatást, de a rendelet nem jelent egy, a teljes légkondicionáló rendszerre vonatkozó energetikai értékelést.
Tekintettel arra, hogy a levegőkezelő központok felépítése, és a bennük lejátszódó légállapot változási folyamatok igen összetettek, olyan elméleti módon kidolgozott általános számítási módszer nem áll rendelkezésre, melynek segítségével a klímaközpontok éves energiafelhasználása jól számítható lenne.
Az épületgépészeti berendezésekre vonatkozó méretezési és energetikai számításokat tekintve Európán belül Németország igen előrehaladott, ennek ellenére a szakirodalomban, szabványokban (VDI 2067; DIN V 18599) csak adott esetekre vonatkozó, egyszerűsített számítási eljárások állnak rendelkezésre.
Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) 2005-ben kidolgozta a 2002/91/EK irányelv Európai Unió tagállamaiban történő bevezetésének a támogatására a prEN ISO 13790 nevű szabványtervezetet, amelyet Bulgária, Franciaország, Írország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia is átvett, egyetértve és elfogadva a tervezetben közölt számítási módszereket, eljárásokat. Hazánkban 2008-ban lépett hatályba, MSZ EN ISO 13790:2008 néven, mely szabvány a szellőzés éves energiaigényének a meghatározására közöl útmutatást, azonban ez egy meglehetősen egyszerűsített számítási eljárást tesz lehetővé, ugyanis az energiafelhasználást a külső hőmérséklet havi középértékével jellemzi. Nem veszi figyelembe a különböző levegőnedvesítési módokat, valamint a VDI 2067-hez hasonlóan nem veszi figyelembe az olyan felépítésű klímaközpontokat, amelyek hő- és nedvesség átvitelére alkalmas hővisszanyerő berendezéssel üzemelnek.
Az amerikai előírások (ASHRAE) elsősorban az épületgépészeti rendszerek méretezésére vonatkozó számítási módszereket közölnek. A klímaközpontokban üzemelő hővisszanyerő berendezésre vonatkozó energiahatékonysági vizsgálatok vannak ugyan, de olyan számítási eljárás, amely a levegőkezelő központ éves energiafelhasználását komplex módon határozná meg, nem található.
A kutatómunkát a BME Kutatóegyetem „Fenntartható energetika" programja támogatta.