Lapszámok
2020 5. szám
- Vámos Viktória - Dr. Horváth Miklós PhD:
Használati melegvíz fogyasztási adatok vizsgálata budapesti távfűtött panelépületekben - Jana Peráčková - Dominika Juhošová:
Ivóvíz kezelés, mint a belső környezet minőség egyik értékelési paramétere - Geyer-Ehrenberg Szilveszter:
HMV cirkuláció. Komfort, higiénia és energiatakarékosság - Red Dot díjat kapott az ACO Voronoi rács – A természet ihlette minta
- Kostyák Attila - Kostyák Ferenc:
Direkt evaporatív léghűtés alkalmazásának vizsgálata munkaterekben, a 3/2002 (II. 8.) SzCsM-EüM rendelet alapján - Tóth István:
Zehnder moduláris rendszer hangcsillapító, utóhűtő (fűtő), osztódoboz és szűrőház funkciókra - Keszthelyi István:
Zárt gyűjtőrendszerű égéstermék-elvezetők működési tapasztalatai, méretezési kérdései - Nyilas Péter:
Parolázás az ördöggel - Dr. Chappon Miklós:
Nedves rendszerű laboratóriumi gázmérő - Innovatív indirekt forróvíztároló
Hozzászólások
Direkt evaporatív léghűtés alkalmazásának vizsgálata munkaterekben, a 3/2002 (II. 8.) SzCsM-EüM rendelet alapján
Még nem érkezett hozzászólás!
Kostyák Attila - Kostyák Ferenc
Direkt evaporatív léghűtés alkalmazásának vizsgálata munkaterekben, a 3/2002 (II. 8.) SzCsM-EüM rendelet alapján
Kostyák Attila
egyetemi tanársegédDebreceni Egyetem Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék
Kostyák Ferenc
okleveles létesítmény mérnök
A munkacsarnokok esetén a munkaterületek hűtése komoly kihívást jelent, különösen azokban az esetekben, amikor a helyiség frisslevegő-igénye technológiai, vagy más okból nagy, illetve a csarnok üzemeltetése miatt a hűtéstechnika szeparáció nem megoldható. Manapság egyre gyakrabban látható, hogy a munkaterületek légkezelése direkt evaporatív hűtéssel valósul meg. A szerzők megvizsgálják, hogy az evaporatív léghűtési eljárás hogyan illeszkedik a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM számú, a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló rendeletben megfogalmazott elvárásokhoz.
Megállapítják, hogy rendelet által megfogalmazott elvárások szerint az evaporatív hűtési technológia a magasabb globális léghőmérsékletű helyiségek kiszolgálásához jobban illeszthető. Emellett az is látható, hogy a légkezelési eljárás akkor képes a lehető legnagyobb időhányadban megfelelő módon kiszolgálni a munkakörnyezet, ha a befújt levegő állapota közel azonos a munkakörnyezetével. Ez csak igen nagy lokális légcsereszám esetén megoldható, ami mikroklíma, elárasztásos valamint kiszorításos légvezetési rendszerek alkalmazását teheti javallottá, helyszíntől függően.