Lapszámok
2020 5. szám
- Vámos Viktória - Dr. Horváth Miklós PhD:
Használati melegvíz fogyasztási adatok vizsgálata budapesti távfűtött panelépületekben - Jana Peráčková - Dominika Juhošová:
Ivóvíz kezelés, mint a belső környezet minőség egyik értékelési paramétere - Geyer-Ehrenberg Szilveszter:
HMV cirkuláció. Komfort, higiénia és energiatakarékosság - Red Dot díjat kapott az ACO Voronoi rács – A természet ihlette minta
- Kostyák Attila - Kostyák Ferenc:
Direkt evaporatív léghűtés alkalmazásának vizsgálata munkaterekben, a 3/2002 (II. 8.) SzCsM-EüM rendelet alapján - Tóth István:
Zehnder moduláris rendszer hangcsillapító, utóhűtő (fűtő), osztódoboz és szűrőház funkciókra - Keszthelyi István:
Zárt gyűjtőrendszerű égéstermék-elvezetők működési tapasztalatai, méretezési kérdései - Nyilas Péter:
Parolázás az ördöggel - Dr. Chappon Miklós:
Nedves rendszerű laboratóriumi gázmérő - Innovatív indirekt forróvíztároló
Hozzászólások
Ivóvíz kezelés, mint a belső környezet minőség egyik értékelési paramétere
Még nem érkezett hozzászólás!
Jana Peráčková - Dominika Juhošová
Ivóvíz kezelés, mint a belső környezet minőség egyik értékelési paramétere
Jana Peráčková
Egyetemi docens
Dominika Juhošová
PhD hallgatóDepartment of Building Services at Faculty of Civil Engineering of the Slovak University of Technology in Bratislava
A szerzők három tanúsító eszközt ismertetnek az ivóvízkezelés és a minőség szempontjából. A cikk első részében a szerzők az ivóvízkezelést és a vízminőséget, mint a LEED-tanúsítás minősítő paraméterét ismertetik, majd a második részben a BREEAM tanúsítási módszert mutatják be. A cikk harmadik részében a WELL tanúsítványt ismertetik a vízminőség szempontjából.
A cikkben ismertetett minősítő eljárások mindegyike az építés, építmény üzemeltetés fenntarthatóságát szeretné fokozni. A minősítő rendszerek által értékelt, kedvező elbírálású módszerek ismerete és alkalmazása hozzájárulhat a vízgazdálkodás fenntarthatóságának javításához, az épületen belüli és azon kívüli vízfelhasználás hatékonyságának növeléséhez. A szerzők kitérnek azokra a lehetőségekre is, amelyek segítségével – akár új építés akár felújítás során – az egyes minősítési rendszerekben jobb eredmény, kedvezőbb besorolás érhető el. Ezzel a megközelítéssel a cikk hozzájárul a víztudatosság, vízhatékonyság terén szükséges szemléletfejlesztéshez, a vízellátás fenntarthatóságát célzó paradigmaváltás ösztönzéséhez is.