Lapszámok
2013 5. szám
- Varga Pál:
A napkollektoros rendszerek tervezésének speciális szempontjai - Dr. Tarek, Maiyaleh:
A hőszivattyúzás helyzetképe - Brelih, Nejc:
Thermal and Acoustic Comfort Requirements in European Standards and National Regulations - Fodor Zoltán - Komlós Ferenc:
Földgázkazán kiváltása geotermikus hőszivattyúval – Hőszivattyú radiátoros fűtésnél - Átadták az ÉMI szentendrei építőipari tudásközpontját
- AXYY-Advisory Kft.:
Jobb, ha az áramszolgáltató fizet nekünk - AGULHAS-SOLAR Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.:
Magyarországi napelem gyártás világszínvonalon! - Gazdag Gábor:
Áram a napból - Misinkó Sándor:
Fűtsön a Nap? – A napenergia hasznosítása - Csöppenszky Gábor:
Kisterű helyiségek gépészeti rendszereinek instacioner üzeme - Pintér Csaba:
Logisztikai raktár fűtése sprinkler rendszerrel - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Marosi József
Hozzászólások
A hőszivattyúzás helyzetképe
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Tarek, Maiyaleh
A hőszivattyúzás helyzetképe
Dr. Tarek, Maiyaleh
egyetemi docensBME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
Az energiafogyasztás jelentős hányadát (40 – 50%-át) általában mérséklet hőmérsékletszintű fűtésre fordítják. Az épületekben a felhasznált energia 90%-a fűtésre és HMV készítésére szolgál. Az igényelt energiát fa, szén, olaj, gáz, hulladék eltüzelésével, illetve ezekből, valamint az atomenergiából, vízenergiából előállított villamos energiával fedezzük.
A tüzelés során keletkező égéstermékek a környezetre károsak, közülük a szén-dioxid a globális felmelegedés kiemelt okozója.
A múlt század 70-es éveiben kezdődött, majd kiemelt jelentőségűvé vált a primer energiával való takarékoskodás, a megújuló (meglévő, alacsony hőmérséklet-szintű) energiaforrások felkutatása, hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata. Ilyenek a nap-, a szél-, a geotermikus- és a környezeti energia, valamint a biomassza hasznosítása a primer energiahordozók felhasználásának és a környezet CO2-terhelésének a csökkentésére.
A 150 éve ismert hőszivattyú alkalmazásának lehetőségét újra vizsgálni kezdték, mivel a környezet fűtésre közvetlenül nem alkalmas energiatartalmának a hasznosítási lehetőségét adja. Hasznosíthatja a felszíni vizek (tenger, folyók, tavak), a talaj és a levegő hőjét.
A megújuló energiaforrások kiaknázására a hőszivattyú különösen ez elmúlt ötven évben igen elterjedt a világon. Az Európai Unióban az a cél, hogy a szükséges fűtési energiának 2020-ban a 25%-át, 2030-ban már 50%-át, valamint 2050-re már 100%-át megújuló energiaforrásokból állítsák elő.