A napkollektoros rendszerek tervezésének speciális szempontjai
Még nem érkezett hozzászólás!
Varga Pál
A napkollektoros rendszerek tervezésének speciális szempontjai
A napkollektoros rendszerek tervezése hazánkban ma még viszonylag új, az épületgépész tervezők előtt kevésbé ismert területnek számít. Az alábbi írás a tervezés segítése érdekében néhány lényeges, a hagyományos épületgépészeti rendszerektől eltérő tervezési szempontra kívánja felhívni a figyelmet.
Hazánkban általában szivattyús keringetésű, zárt, nyomás alatti, kétkörös, fagyálló folyadékkal feltöltött napkollektoros rendszerek kerülnekmegvalósításra. Egy ilyen rendszer kialakítása látható az ábrán. A napkollektor körbe beépített berendezéseknek és szerelvényeknek meg kell felelniük az itt jelentkező magas hőmérséklet és nyomás támasztotta követelményeknek.
A napkollektorokban derült időjárás és üresjárat esetén (ha nincs keringés a kollektor körben) nagyon magas hőmérséklet alakulhat ki. Síkkollektoroknál ez megközelítheti a 200 °C-ot, míg vákuumcsöves napkollektoroknál előfordulhat akár 250 – 300 °C is. Ez a magas hőmérséklet csak a napkollektorokon belül alakulhat ki, de üresjárat utáni indulásnál rövid ideig a teljes napkollektor kör hőmérséklete is rendkívülmagas lehet. Az előremenő ág ilyenkor jellemzően 140 – 160 °C-os, míg a hőcserélő utáni visszatérő ág hőmérséklete 100 – 120 °C. A primer körben alkalmazott anyagokkal, szerelvényekkel szemben támasztott követelmény tehát az, hogy károsodás nélkül elviseljék az előforduló magas hőmérsékleteket.
A napkollektoros rendszerekben nem csak a hőmérséklet, de a nyomás is többnyire magasabb, mint a hagyományos fűtési rendszerekben. Az alkalmazott biztonsági szelep általában 6, vagy 10 bar nyitónyomású. Ügyelni kell arra, hogy minden beépíteni szándékozott berendezés és szerelvény megengedett maximális nyomása nagyobb legyen, mint a biztonsági szelep nyitónyomása.