Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2013

2013 10. szám

Hozzászólások

Vízkezelések az épületgépészetben, 3. rész

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Andrásy Zsolt

Vízkezelések az épületgépészetben, 3. rész

Andrásy Zsolt

ügyvezető
CILLIT Hungária Kft.

A cikksorozat harmadik részében a manapság egyre jobban elterjedőben lévő hőszivattyús rendszerek vízkezelésével foglalkozunk, természetesen azokéval, amelyek vizet használnak hőközvetítő közegként, mégpedig olyan formában, ahol a rendszervíz hőmérséklete 20/30 °C körül van. Azaz az olyan kisebb rendszerek, ahol a hőszivattyú közvetlenül a fűtési/hűtési rendszerre dolgozik, nem ide tartoznak. Az ilyen alkalmazások vízkezelését a hagyományos hűtési/fűtési rendszerekkel megegyezően kell elvégezni.

Egy nagyobb hőszivattyús rendszer esetében a létesítményben nincs külön hűtő- és fűtőrendszer, csak egyetlen nagy központi kör, a hőszivattyús vízkör. Mindegyik temperálni kívánt helyiségnek (és természetesen a központi légkezelőknek is) saját víz-levegő hőszivattyúja van, amely fűtő és hűtő üzemmódban is tud dolgozni. Az aktuális üzemmód függvényében ennek a vízkörnek adják le a hőjüket, vagy veszik fel azt onnan. A házon belül, tavasszal vagy ősszel az épület észak/déli tájolása, vagy egyéb tényezők (pl. szerver helyiség) miatt üzemszerű állapot lehet, hogy amíg a hőszivattyúk egy része hűt, addig a másik fűt. Így a rendszer szerencsés esetben energetikailag egyensúlyban van, a keringetést és a hőszivattyúk működéséhez szükséges villamos energiát leszámítva nem igényel energia bevitelt. Amennyiben viszont a rendszer túlmelegszik, a vizet egy permetezett, zárt csőköteges folyadékvisszahűtő hűtőtorony segítségével viszszahűtik. Túlhűlés esetén a hőmérsékletet vagy egy talajvíz hőszivattyúval, vagy akár távfűtéssel, vagy akármilyen más módon egy hőcserélőn keresztül emelik vissza. A lényeg, hogy a rendszervíz hőmérséklete a fent említett két határérték közelében maradjon. Ezért is hívják ezeket a rendszereket más néven zártan keringő langyos vizes rendszereknek is.

Léteznek nyílt rendszerek is, ahol a talajvizet közvetlenül a központilag keringetett rendszerbe vezetik, majd a hőmérsékletet úgy tartják, hogy a keringetett víz egy részét nyelőkútba vezetik vissza. Az ilyen rendszereket vegyileg kezelni nem lehetséges, ugyanis a kinyert vizet csak a kémiai összetételének a megváltoztatása nélkül lehet visszajuttatni, visszasajtolnia földbe.

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!