Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2013

2013 7-8. szám

Hozzászólások

Fűtési és hűtési rendszerek mágneses tulajdonságú szennyeződéseinek leválasztása

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Schwenzig, Harald - Gősi Péter

Fűtési és hűtési rendszerek mágneses tulajdonságú szennyeződéseinek leválasztása

Schwenzig, Harald


Reflex Winkelmann GmbH

Gősi Péter

okl. épületgépész mérnök
Reflex-Technika Kft.

Ahidraulikai rendszerek egyre kifinomultabb megoldásainál, különösen ahol mágneses erőterek koncentrálódnak (szivattyúk, mérési pontok) olyan meghibásodási jelenségek léphetnek fel, amelyek okozója a mágneses tulajdonsággal rendelkező MAGNETIT.

Ennek az anyagnak a kialakulásában, és mint feleslegnek az eltávolításában sok „félismeret” kering az épületgépészeti köztudatban. Ennek rendbetételére próbálunk összefoglalást adni.

A hidraulikai rendszerek (fűtés/hűtés) vízoldalról nézve tömören üzemelnek, de gázoldalról a legtöbb már nem egészen. Akülönféle anyagok használatából adódóan nagyon sok olyan kötés létesül, amely gázdiffúzió szempontjából már nem tömör. Arendszerbe kerülő gázok nem csak levegősödést okozhatnak, mely probléma kezelésére több lehetőség is adott, hanem elindul a korrózió okozta iszapképződés is. Ennek a kedvezőtlen hatásnak a megjelenése leginkább már a kialakított rendszerekre adott garancia lejárta után erősödik olyan szintre, amely beavatkozásokat igényel.

A hidraulikai rendszereket mamár úgy kell megtervezni és kivitelezni (pl. a német VDI 2035 előírás alapján), hogy azok a korrózió szempontjából is zártak legyenek, ehhez pedig elsődlegesen a megfelelő nyomástartás (légbeszívás) és a meglévő szennyeződés leválasztása az első lépés.

A keletkező szennyeződések egyike a MAGNETIT, amely vas és oxigén összekapcsolódásából keletkezik. Ez az anyag mágneses tulajdonsággal rendelkezik, és a mágneses erőterek mentén lerakódva problémákat okoz.

A rendszerekbe jutó reaktív hatású oxigén kapcsolatot keres és ezt leginkább a vas alapú alkotóknál (csövek, radiátorok) találja meg. Először vashidroxid keletkezik, amelyet mint barna rozsdát ismerünk. Szilárd anyag, de nem mágnesezhető és nincs mágneses hatása.

A rozsda tovább korrodálva először még „csak” hematittá (Fe2O3) alakul. Ez az anyag is szilárd halmazállapotú, de továbbra sem bír mágneses tulajdonságokkal. A harmadik korróziós fázisban keletkezik a fekete színű, mágneses tulajdonságú magnetit (Fe3O4), amely a gondokat okozza.

Mivel a magnetit keletkezése csak a harmadik korróziós fázisban megy végbe, elsősorban az iszap keletkezését kellene megakadályozni, tehát az oxigén bejutását a rendszerbe. Ha ezt nem sikerül 100%-osan megakadályozni, akkor előbb még azokat az anyagokat kellene leválasztani, amelyekből majd a magnetit keletkezik. A köztes anyagok is szennyeződések, amelyeknekmint iszap van kedvezőtlen hatása, nem csakmint magnetit alapanyag.

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!