Lapszámok

One of the major goals of Water Framework Directive issued by the European Union in 2000 (2000/60/EK), was to improve the condition of surface and groundwater so by 2015 it could reach the “good” rating. To achieve this, it is compulsory for Member States to develop and carry out plans of long term, ecologically sustainable solutions. The complete system of water supply, in order to be sustainable, has to include water protection from both quantity- and quality point of view, and has to operate in energy efficient ways. To achieve this, first it is important to know today’s state of the system, than on this basis the right decisions can be made. To investigate the water extraction and the tap water consumption characteristics, I conducted a survey among water service providers in Hungary. Using the results of this survey and other statistics, the cost and energy needs of water supply and was analyzed. This analysis included technical-, economic-, urban-constructional- and demographic factors. The results of the analysis are useful on the further development of water supply companies.

A vízügyi célkitűzéseket, feladatokat az európai közösség szintjén a Víz Keretirányelv (2000/60/EK, a továbbiakban VKI) határozza meg, megvalósítását nemzeti programtervek részletezik. A VKI általános célkitűzése: a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának elérése 2015-re [1]. Ez a rendelkezés a vízellátás és szennyvízelvezetés területén is több feladat, teendő elvégzését teszi szükségessé. A környezetet kímélő szempontok fokozott figyelembevételéhez, érvényre juttatásához a VKI gazdasági eszközök bevetését is javasolja, például a költségmegtérülés elvén alapuló vízárpolitika kidolgozását. A költségmegtérülés elve alkalmazásának célja egyrészt ösztönzés a vízkészletek hatékony felhasználására, másrészt fedezet biztosítása a víz használatából adódó minden fenntartási, üzemeltetési, vízkészlet-védelmi költség számára [2].

A vízkészletek hatékony felhasználása során a víztakarékosság mértéke meglevő hálózatkialakítás mellett külön figyelmet érdemel. Gyakorlati tapasztalat ugyanis, hogy a részterhelésen üzemelő ellátó hálózat csővezetékeiben vízminőség romlás következik be, ami az egészségügyi kockázat mellett a vízkezelésben, hálózat karbantartásban jelentkező többletköltségeket okoz [3].

A vízszolgáltatás költségeiben magas a fogyasztástól független részarány. Ennek okaként megjelölhető

• egyrészt a hálózat magas beruházási költsége, aminek amortizációs fedezetét is tartalmazó vízdíjképző gyakorlatot irányoz elő a Víz Keretirányelv (VKI), a költségmegtérülés elve formájában,
• másrészt az, hogy a rendszer elemeinek a költsége nem egyenesen arányos a teljesítménnyel, legalábbis a berendezésméret - teljesítmény „görbe” kezdeti szakaszában, ti. a például 1/3 résznyi teljesítményt nyújtó rendszerhez a nyomásfokozó berendezés költsége az 1/3-nál jóval nagyobb [4].

A vízellátás költségeit befolyásoló tényezők kategóriái [5]:

• műszaki adottságok:
  • a vízkezelő létesítmény és az elosztóhálózat berendezéseinek életkora, műszaki színvonala (a karbantartás és az üzemeltetési költségek szintjét befolyásolja);
• természeti adottságok:
  • a vízbázis minősége (a szükséges víztisztítási technológia fajtája, a kezelendő víz részaránya),
  • a vízbázis elhelyezkedése (mélysége, távolsága az ellátás helyétől),
  • domborzati viszonyok (a nyomásfokozás szükségességének a mértéke),
• továbbá helyi adottságok (népsűrűség, vízigényes ipar jelenléte, a fogyasztás állandó vagy szezonális jellege), illetve közigazgatási, jogi adottságok (jogszabályi, hatósági előírások, közterhek, adók, kedvezmények, támogatások mértéke stb.).