Lapszámok
2013 4. szám
- Dr. Barótfi István professzor emeritus:
A SZIE Épületgépészeti Tanszéke ebben az évben húsz éves - Dr. Kalmár Ferenc PhD:
Bőrérzékelés - Dr. Lakatos Ákos PhD:
Mérések a Debreceni Egyetem Műszaki Kar Hőtechnikai Laboratóriumában - Gáti Tamás:
EASYBUS tűzvédelmi és légtechnikai vezérlőrendszer - Grundfos South East Europe Kft.:
Intelligens szivattyúk „SaVer” technológiával - Gershoj Jensen, Jan:
A G24 200 literes napkollektoros házi vízmelegítő berendezés - Courtey, Sylvain:
Voluntary labelling and certification of HVAC products - Kovács István:
Szellőztetési lehetőségek lakásfelújításoknál - Tirpák Tamás:
Többszintes lakóépületek légellátása, belső levegő eloszlás gázfogyasztó készülékek üzeme esetén 2. rész - Czétány László:
Nagyszámú befúvóelemmel ellátott légcsatorna optimális keresztmetszetének számítása - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Beczássy-Oláh Gyula
Hozzászólások
Többszintes lakóépületek légellátása, belső levegő eloszlás gázfogyasztó készülékek üzeme esetén 2. rész
Még nem érkezett hozzászólás!
Tirpák Tamás
Többszintes lakóépületek légellátása, belső levegő eloszlás gázfogyasztó készülékek üzeme esetén 2. rész
Tirpák Tamás
PhD hallgatóBME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
A szerző előadással vett részt a Magyar Épületgépészek Napja 2012 Oktatási napjának Phd szekciójában (lásd a lap 2012. évi 12. számában megjelent beszámolót). A következőkben az előadás témájában készült, lektorált szakcikk 2. részét adjuk közre.
A cikk első részében, amely a Magyar Épületgépészet 2013/3. számában [9] jelent meg, röviden összefoglaltam a nyílt égésterű gázkészülékek létesítését érintő hazai szabályozási környezetet, valamint a létesítés során figyelembe veendő általános alapelveket. Ennek során kiemeltem, hogy az égéstermékelvezető berendezés méretezésének milyen nyomás- és hőmérsékleti feltételeken kell alapulnia.Afelvetett fizikai probléma vizsgálatára bemutattam egy olyan számítógépes matematikai modellt, amely többszintes, egyedi, illetve gyűjtőkéménybe kötött nyílt égésterű gázkészülékekkel rendelkező épület légforgalmának a számítására alkalmas, a gravitációs hatás figyelembe vétele mellett, továbbá az épület körüli nyomáseloszlás, valamint az egyes helyiségekben lévő esetleges aktív elemek, elszívó berendezések figyelembe vételére is.
A megalkotottmodell segítségével számos, gyakran az életben is előforduló, valamint szélsőségesnek mondható „esetet” vizsgáltam. Az eredmények kiértékelése, valamint a jellemző problémaforrások összegzése képezi jelen cikkem gerincét. A cikkben a fejezetek, az egyenletek és az ábrák számozása az 1. részt követően folyamatos.