Lapszámok
2013 4. szám
- Dr. Barótfi István professzor emeritus:
A SZIE Épületgépészeti Tanszéke ebben az évben húsz éves - Dr. Kalmár Ferenc PhD:
Bőrérzékelés - Dr. Lakatos Ákos PhD:
Mérések a Debreceni Egyetem Műszaki Kar Hőtechnikai Laboratóriumában - Gáti Tamás:
EASYBUS tűzvédelmi és légtechnikai vezérlőrendszer - Grundfos South East Europe Kft.:
Intelligens szivattyúk „SaVer” technológiával - Gershoj Jensen, Jan:
A G24 200 literes napkollektoros házi vízmelegítő berendezés - Courtey, Sylvain:
Voluntary labelling and certification of HVAC products - Kovács István:
Szellőztetési lehetőségek lakásfelújításoknál - Tirpák Tamás:
Többszintes lakóépületek légellátása, belső levegő eloszlás gázfogyasztó készülékek üzeme esetén 2. rész - Czétány László:
Nagyszámú befúvóelemmel ellátott légcsatorna optimális keresztmetszetének számítása - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Beczássy-Oláh Gyula
Hozzászólások
A SZIE Épületgépészeti Tanszéke ebben az évben húsz éves
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Barótfi István professzor emeritus
A SZIE Épületgépészeti Tanszéke ebben az évben húsz éves
Dr. Barótfi István professzor emeritus
MATE Műszaki Tudományi Doktori Iskola
Egy patinás egyetem, illetve egyetemi tanszék életkora akár több évszázad is lehet, és az ilyen hosszú múltat többnyire neves személyek fémjelzik. Így nagyon félve és gátlásokkal merem előhozni, hogy a gödöllői Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán az Épületgépészet, Létesítmény- és Környezettechnika Tanszék ebben az évben ünnepli megalakulásának huszadik évfordulóját.
A Szent István Egyetemen az épületgépészet oktatása és az ünneplő tanszék tevékenysége a kar szerves részeként alakult és fejlődött a mai állapotáig. A Szent István Egyetem jogelődje, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem a második világháborút követően jött létre az akkori igények és célok megvalósítása érdekében. A lepusztult Európa és hazánk is az életben maradt lakosság élelmiszerellátási feladatainak megoldásával küzdött.Agondokat a hazai körülmények gyökeres társadalmi és politikai változásai tovább nehezítették: a földosztást követően a kollektív gazdálkodás kényszerű szervezése, majd a nagyüzemi gazdálkodás kialakítása. Ebben a nehéz és bonyolult helyzetben az élelmiszertermelés növelésének egyedüli perspektívája a mezőgazdaság gépesítése volt. Ennek hagyományai nem voltak, mint ahogyan nem volt hozzá megfelelő szakembergárda sem. Ez a szükségszerűség hívta életre az agrártudományokhoz szorosan kapcsolódó műszaki, mindenekelőtt gépészeti felsőoktatást. Így jött létre a mezőgazdasági gépészmérnök-képzés, amely először Budapesten, majd Gödöllőre költöztetve az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karaként működött.