Lapszámok

Napjainkban az épületek hőszigetelése rendkívül fontos feladat. A leggyakrabban alkalmazott hőszigetelő anyagok az expandált polisztirol (EPS) műanyag habok, illetve a gyapotszerű táblák. Az EPS-nek több fajtája ismert, amelyek közül egyre gyakrabban használják a grafittal dúsított típust. A hőszigetelő mintákon végzett kutatásaink a nedvességfelvevő képesség és hővezetési tényező vizsgálatára terjedtek ki, mert ezek a paraméterek meghatározók a szigetelőanyagok használhatóságának vonatkozásában. Ebben a cikkben az eddig elért eredményeinket felhasználva mutatjuk be a Hőtechnikai Laboratóriumban végzett kutatásainkat.

Az épületek utólagos hőszigetelésével nemcsak a sík felületek hőátadása csökken, hanem a hőhidak (szerkezetek csatlakozási elemeinél, ablakkereteknél, falsarkoknál stb.) hatása is jelentősen mérséklődik. Az épület típusától függően ez utóbbi nagymértékben lehet része az összes veszteségnek. Az utólagos szigetelés másik hatása a rövidebbé váló fűtési idény, amely tovább növeli az energia-megtakarítás lehetőségét.

Az energia-felhasználás csökkentésének a fontosságával napjainkban mindenki tisztában van. Ennek egyik lehetséges módja az épületek megfelelő hőszigetelése, akár utólag is, a legköltséghatékonyabb hőszigetelő-anyagok felhasználásával.

Az utólagos hőszigetelés további előnyei:

• A szerkezet hőtároló képessége növekszik: kisebb a hőfokingadozás a belső térben (alacsonyabb nyári hőmérsékletcsúcsok), kedvezőbben hasznosítható a téli napsugárzás.
• A teherhordó szerkezet védelme: a fagyhatás és az esővíz beszivárgás kockázata csökken.
• Panelházakban az acélszerkezetben lévő csatlakozási pontok korróziója nem alakul ki, vagy lelassul.
• Lehetővé válik kisebb fűtési berendezések beépítése: elegendő egy kisebb teljesítményű fűtési rendszer és kisebb méretű radiátorok is.
• Megnövekszik az épület élettartama.
• Az ingatlan piaci értéke is megnő.

Ebben a publikációban bemutatjuk, hogyan lehetséges a (hőszigetelő-) anyagok hővezetési tényezőjének a mérése, illetve azok szorpciós izotermáinak a felvétele laboratóriumi körülmények között. Méréseinket a Debreceni Egyetem MűszakiKar Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék Hőtechnikai Laboratóriumában végeztük el.