Lapszámok
2024 5-6. szám
- Kurucz Regina - Azari Katalin - Dr. Harmathy Norbert - Dr. Magyar Zoltán - Szlovák Krisztián - Temesvári László:
Magyarország első WELL minősített irodájának bemutatása - Kocsis Kende - Dr. Bokor Balázs:
A második hulladékhasznosító erőmű integrálása Budapest távhőellátásába - Bodonyi Sándor:
Construma Díjat kapott a NILAN A/S VP 18 M2 hőszivattyú - Dvořáková Pavla - Kabele Karel - Breen Martin - Cromwijk Jan:
Körkörös gazdaság az építőiparban – BUS-GoCircular projekt - Sasi Gábor:
Élelmiszeripari gyártástechnológia elektromos kazánnal - Sasi Gábor:
Meglévő fűtési rendszer kiváltása faapríték tüzelésű kazánnal - Kovács István:
A szellőztetés karbantartásának fontossága - Dr. Barótfi István prof.:
25. évét ünnepelte a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség - Dr. Chappon Miklós:
Beszámoló a jubileumi díszoklevelek átadásáról
Hozzászólások
A második hulladékhasznosító erőmű integrálása Budapest távhőellátásába
Még nem érkezett hozzászólás!
Kocsis Kende - Dr. Bokor Balázs
A második hulladékhasznosító erőmű integrálása Budapest távhőellátásába
Kocsis Kende
hallgatóBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
Dr. Bokor Balázs
egyetemi adjunktusBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
A hulladékgazdálkodás fontos kérdés hazánkban és Budapesten is. A fővárosban évente 680-700 ezer tonna települési szilárd hulladék keletkezik, amelynek kevesebb, mint kétharmadát hasznosítják újra vagy energetikai célokra, a többi a hulladéklerakóban végzi. Ez ösztönzi további hulladékhasznosító erőművek telepítését, amelyhez a szerzők a város déli határában választottak helyszínt. Ennek a jövőbeli projektnek az elősegítése érdekében meghatározták az optimális távhőcsatlakozási struktúrát, amely a három távhőkörzethez vezet: Kelenföld, Csepel és Kispest. Mivel a zónák hőigénye nagymértékben eltérő, döntő fontosságú volt annak meghatározása, hogy az összesített hőveszteségek, a tömegáram értékek, az R1 energiahatékonysági képlet, az erőművek hatékonysága és a gazdasági tényezők figyelembevételével melyik ellátási zónakombinációt kell megvalósítani. Az eredmények alapján legkedvezőbb lehetőségként a szerzők a Kispest + Csepel kombinált kapcsolási sémát emelik ki.