Lapszámok
2019 11. szám
- Dr. Kassai Miklós Ph.D. - Simon Richárd:
Hűtőkamra fogyasztásának kísérleti vizsgálata PID szabályozású DC inverteres hűtőaggregátok alkalmazásával - Dijk, Dick van - Hogeling, Jaap:
Az új EN ISO 52000 szabványcsalád gyakorlati alkalmazása az épületek energiahatékonyságára (angol nyelvű) - Colt Hungária Kft.:
A hő- és füstelvezetés korai évei és a Colt Csoport - Gáti György:
Van új a nap alatt, avagy a levegő – víz hőszivattyú fejlesztési lehetőségei - Katona Zoltán:
Hőszivattyús fűtés – Galletti EVITECH hőszivattyúval - Engel György:
Bemutatkozik az Aereco új környezetbarát és emberközpontú székháza - Dr. Chappon Miklós:
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – Rajzolás és tuskihúzás II. rész - Toma Gábor:
A frekvenciaváltó, mint érzékelő - Katus Viktor:
Wilo EMUport, a modern szennyvízátemelő - Egyházi Zoltán:
Energiahatékony és komfortos fűtési rendszer COMAP dinamikus radiátorszelep megoldásokkal! - Magyar Kéménygyártó Kft.:
Társasházak turbós gyűjtőkéményeinek átalakítása vegyes (turbós és kondenzációs) üzemmódra, Krea K2+ béléscső rendszerrel - Kaszab Gergely:
Más kárán tanul az okos! – Szerelési hibák a gyakorlatból (2. rész) - Nyilas Mihály - Szalai Gabriella:
Daikin rendszerek a Veszprémi Állatkertben, így az oroszlánnak hűtött-fűtött belső kifutója lehet - Katonáné Hargitai Angéla:
Ventilátorok akusztikai jellemzői – 2. rész: Ventilátorok zajának mérése és zajcsökkentési módszerek - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Halász Györgyné dr.
Hozzászólások
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – Rajzolás és tuskihúzás II. rész
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Chappon Miklós
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – Rajzolás és tuskihúzás II. rész
Dr. Chappon Miklós
c. egyetemi docens; igazgatóÉpületgépészeti Múzeum
Előző cikkünkben a rajzolás eszközei közül elsősorban a tusrajzokhoz használt tárgyakat, eszközöket mutattuk be.
Akkor már leírtam, hogy – bár nem vagyok irigy típus – mégis irigylem a mai fiatalokat, amiért például a napjainkban végzett mérési eredmények kiértékelése utáni görbék megrajzolásához számítógép adja a pontok burkoló görbéjét.
Ez alkalommal nemcsak a rajzoláshoz, hanem már a szerkesztéshez alkalmazott, mostanra muzeálissá vált tárgyakkal foglalkozunk.
Ma már csak a régebb óta fiatalok ismerik például a fejesvonalzót (1. ábra), amelyet a rajztábla szélén végigcsúsztatva tudtuk biztosítani a vonalak párhuzamosságát. Erre a vonalzóra támasztott háromszögvonalzó segítségével pedig merőleges vonalakat tudtunk húzni. A használatos háromszögvonalzók a 45-45-90, illetve 30-60-90 fokosak voltak. Két ilyen háromszögvonalzóval mind a négy most említett szögű vonal könnyedén megrajzolható volt. Az egymásra merőleges két vonal rajzolását mutatja a 2. ábra.
Meg kell emlékeznünk az állítható fejű fejes vonalzóról is. Ez abban az időben valóban profi volt.
Ezidőtájt még nem léteztek számítógépek, illetve programok, amelyek bármilyen görbét, illetve mértani alakzatot meg tudtak volna rajzolni. Az e korban élő „kreatívak” azonban különböző sablonokat (3. ábra) és speciális görbe vonalakat tartalmazó vonalzókat készítettek (4. ábra), amelyek egy része később a kereskedelmi forgalomban is megjelent.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/11-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).