Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2019

Eördöghné Dr. Miklós Mária PhD

A legionellamentesítés üzemi tapasztalatai

Eördöghné Dr. Miklós Mária PhD

egyetemi docens
Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Kar, Mérnöki és Smart Technológiák Intézet, Épületgépész- és Létesítménymérnöki Tanszék

Bevezetés

Életünk jelentős részét töltjük zárt terekben, ahol épületgépészeti rendszerek nélkül az egészséges életfeltételek tartósan nem biztosíthatók. A komfortos levegőhőmérséklet és páratartalom, szennyezőanyag-mentes környezet, az ártalmatlan ivóvíz stb. biztosítása az épületekben mind technikai infrastruktúrát igényel. Ennek a technikai háttér eszközrendszernek a működtetése nagy odafigyelést igényel ahhoz, hogy valóban az egészséget szolgálja, ne váljon probléma forrásává. Ezekben a berendezésekben, rendszerekben ugyanis olyan környezeti feltételek állhatnak elő, amilyenek a természetben nem jellemzők, így idegen, új reakciók indulhatnak be, az emberi egészséget, esetleg csak a komfortérzetet veszélyeztető melléktermékekkel.

Ennek a negatív jelenségnek eklatáns példája a legionella baktériumfajok túlszaporodása vizes, vagy nyílt vízfelszínű rendszerekben.

Legionellózis – technikai civilizációs betegség

A legionella baktériumok a természetes vizekben is megtalálhatók, de az emberi egészségre veszélyes túlburjánzásukhoz szükséges feltételek együttesen csak mesterséges körülmények között állnak elő. A legfontosabb feltételek, amik a legionella baktériumok felszaporodásához együtt szükségesek, a 25 – 50 °C közötti vízhőmérséklet (ld. 1. ábra) és a zavarmentes hidraulikai környezet, lassú áramlás/pangás2. A Legionella baktériumok hőmérséklettűrését a 2. ábra mutatja. Az ilyen körülmények között legionella baktériummal kolonizálódott víz megivása nem káros az egészségre; akkor tud bajt okozni az emberi szervezetben, ha a tüdőbe jut. Ahhoz, hogy az elfertőződött víz a hörgőkön átjutni képes 3-5 µm-nél nem nagyobb cseppek formáját, méretét vegye fel, újabb gépi berendezés szükséges. Ez lehet valamilyen porlasztó hatású rendszerelem, de az is előfordulhat, hogy a berendezés működése során a kritikus 3-5 µm-nél nagyobb vízszemcsék jönnek létre, de méretük párolgás révén lecsökken a veszélyes nagyságra. Elmondható tehát, hogy a legionellózis technikai civilizációs betegség, elsősorban urbánus környezetben alakulhat ki.

A legionella-szaporodás elengedhetetlen feltétele a 20 - 50 °C hőmérsékletű víz, ezen belül is a növekedés 37 °C-on a legintenzívebb. 

A baktériumok túlburjánzásának megakadályozására az egyik leghatékonyabb módszer az, ha a vízhőmérsékletet ettől eltérő tartományban tartjuk. Az épületgépészeti rendszerek működése sok esetben azonban éppen ebben a kritikus hőmérséklet-tartományban üzemszerű. Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) által 2006 és 2010 között végzett vizsgálatok során a felmért rendszerek (177 épület, 1296 vízminta) 79,6%-ában esett a mért vízhőmérséklet a kritikus 20 °C és 55 °C közötti tartományba [3].

Legionella-mentesítéskor ezért nemcsak a melegvizes hálózatokra kell gondolunk, hanem meg kell vizsgálni a hidegvizes vezetékek üzemi jellemzőit is [4].


2 Tápanyagul szolgálnak a baktériumok számára a vezetékrendszerekben a vízben oldott szerves anyagok, mikroorganizmusok, kiülepedő vagy korrózióból származó anyagok, és a vezetékekben renyhe áramlás mellett a fentiekből kialakuló biofilm.

 

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/7-8-as számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!