Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2015

Dr. Csomor Rita - Dr. Fülöp László PhD

Hozzászólás „Az épületenergetikai tanúsítás anomáliái” című cikkhez

Dr. Csomor Rita

Épületenergetikai tanúsító, fizikus

Dr. Fülöp László PhD

főiskolai tanár
Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Kar, Mérnöki és Smart Technológiák Intézet, Épületgépész- és Létesítménymérnöki Tanszék

Lapunk márciusi számában (2015/3. szám) jelent meg dr. Fülöp László cikke „Az épületenergetikai tanúsítás anomáliái” címmel. A cikkben a szerző több pontban fejti ki véleményét a 7/2006. számú TNM rendelet anyagával kapcsolatban. A szerző véleménye szerint van néhány pont, ahol a rendeletben foglalt tanúsítási metódus „… javításra, megfontolásra, újragondolásra vagy pontosításra, esetleg kiegészítésre szorul”.

Az egyik ilyen kérdés a nyári napsugárzás okozta hőterhelés. Véleményének alátámasztására a szerző egyrészt idézte a napsugárzás energiahozamát Budapesten, július 1-én szemléltető ábrát dr. Bacsó Nándor: Magyarország éghajlata c. munkájából, valamint az MSZ-04.140/4-78 jelzetű szabvány T.10-es táblázatát, amely a napsugárzás névleges intenzitását tartalmazza. A szerző megállapítása: „…helyesebbnek tartanám, ha a 7/2006. TNM rendelet is kisebb nyári hőterhelési értéket tartalmazna D tájolásban, mint K és Ny tájolásban. A rendelet átlag intenzitást tartalmaz. … Célszerűnek látom továbbá az ÉK és ÉNY valamint a DK és DNY tájolások definiálását a „napsugárzásra vonatkozó tervezési adatok” táblázatban.

A cikkhez hozzászólás érkezett, amelynek szerzője dr. Csomor Rita. A hozzászólásra dr. Fülöp László válaszolt, majd dr. Csomor Rita kiegészítette a hozzászólását. A következőkben a választ, majd a már kiegészített hosszászólást közöljük.

Dr. Csomor Rita hozzászólása

A „Napsugárzási hőterhelés nyáron” című részben a szerző, dr. Fülöp László, idézi a következő ábrát:

A napsugárzás energiahozama függőleges falakra (Budapest, július 1-jén)

 

Az ábrán látszik, hogy egyrészt intenzitásokat ábrázol, másrészt csak a direkt napsugárzás intenzitását, ami egyértelmű, ha összehasonlítjuk a következőkben bemutatott 1., 2. és 3. ábrával. (Direkt sugárzás nem mérhető, ha az adott felület „nem látja a napot”, szórt sugárzás viszont napkeltétől napnyugtáig mindig van minden felületen.) Az északi irányon kívül az adatok túlzóan nagynak tűntek, ezért elvégeztem ezt a számítást a SunArch programmal, amely 1981 előtti tíz év méréseinek átlagolt adatbázisát használja. Az 1. ábrán a függőleges felületre jutó direkt sugárzás intenzitását mutatom be, a cikk szerinti ábrának megfelelő, július 1-i napra.

1. ábra. Függőleges felületre jutó direkt sugárzás intenzitása órás bontásban, július 1-én, Budapesten

 

A TNM-rendeletben direkt napsugárzási értékek nem szerepelnek. Az „Átlagintenzitás a nyári túlmelegedés kockázatához” táblázatban a legmelegebb nyári napokon várható globálsugárzás összenergiájából 24 órára átlagolt intenzitások szerepelnek – azaz ezeknek kellene szerepelni. A rendelkezésemre álló, fent említett adatbázis alapján ezeket az adatokat számítottam ki. Ehhez először meg kell keresni a legnagyobb szoláris hozamú napot, ami június 16-ra adódott (kissé eltérve a várható június 20-21. napoktól). 

 

További részletek lapunk 2015/4-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!