Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2015

2015 1-2. szám

Hozzászólások

Biomassza kazánok teljesítménytényezője és a hőtárolás vesztesége – 2. rész

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Kerekes Attila

Biomassza kazánok teljesítménytényezője és a hőtárolás vesztesége – 2. rész

Kerekes Attila

okleveles létesítménymérnök, tanszéki mérnök, PhD hallgató (Debreceni Egyetem Földtudományok Doktori Iskola)
Debreceni Egyetem, Műszaki Kar, Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék

Bevezetés

Kétrészes cikkünkben egy esettanulmány kapcsán bemutatjuk, hogy miként alakul a biomassza kazánok teljesítménytényezője, valamint a fűtési rendszerbe beépített tároló tárolási vesztesége. A cikksorozat első részben ismertettük a számítási módszert, bemutattuk a vizsgált épületmodelleket és a gépészeti rendszereket. Jelen cikkben bemutatjuk a kapott eredményeket, azonban mielőtt erre rátérünk, még néhány megjegyzéssel egészítjük ki a cikk első részében leírtakat.

Néhány megjegyzés a számításokhoz

A cikk első részében már utaltunk rá, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható készülékek közül választottunk és a gyártók által megadott műszaki adatok és előírt vagy javasolt üzemeltetési körülmények figyelembevételével végeztük el a számításokat. A következőkben röviden összefoglaljuk ezeket a körülményeket.

A faelgázosító kazánt az alacsony emisszió miatt névleges teljesítményen célszerű működtetni.

A pellet tüzelésű kazán teljesítménye a névleges teljesítmény 1/3-áig automatikusan szabályozható. A kazán hatásfoka a szabályozási tartományban változik. A gyári adatok a névleges és a minimális terhelésre állnak rendelkezésre. A köztes értékeket pontosabb adatok hiányában lineáris interpolációval határoztuk meg. Egy kazán esetén a kazán a fűtési szakasznak megfelelő teljesítményen jár, amíg a teljesítmény igény el nem éri a kazán minimális teljesítményét. 

A tárolási veszteség mértéke a teljesítményszabályozással rendelkező pellet kazánoknál megfelelő szabályozó berendezésekkel csökkenthető. 

Amennyiben a teljesítményigény a kazán minimális teljesítményénél nagyobb, a tároló kiiktatható és ekkor nem jelentkezik tárolási veszteség illetve felfűtési veszteség sem, mert a kazán folyamatosan üzemel. 

Amennyiben a tároló nincs kiiktatva, akkor az alacsony teljesítményigény ellenére a kazán a tárolóból érkező lehűlt vizet is fűti, így a kazán nem részterhelésen dolgozik, és amennyiben a tároló felfűtésre kerül, a kazán le fog kapcsolni, azaz tárolási veszteség és felfűtési veszteség is keletkezik.

Jelen esetben úgy számoltunk, hogy a tároló csak akkor kerül felfűtésre, ha a teljesítményigény kisebb, mint a kazán minimális teljesítménye.

A minimális teljesítmény alatt a kazán a minimális teljesítményen ki-be kapcsolva szakaszosan üzemel. Azokban a fűtési szakaszokban, ahol ilyen üzemállapot alakul ki, tárolási veszteséget és felfűtési veszteséget kell számolni a kazánra. Több kazán esetén a fűtési szakasz átlagos teljesítménye alapján meghatároztuk a fűtési szakaszban folyamatosan névleges teljesítményen üzemelő kazánok számát, továbbá a részterhelésen folyamatos üzemelő kazán teljesítményét. 

Amennyiben ez a kazánteljesítmény kisebb, mint a minimális, akkor ez a kazán a minimális teljesítményen ki-be kapcsolva szakaszosan üzemel. Ebben az esetben a korábban elmondottak szerint meghatároztuk a tároló energetikailag szükséges méretét, a tárolási veszteséget és a felfűtési veszteséget.

A felfűtési veszteség a kazán által termelt hasznos hőt csökkenti. Nem álltak rendelkezésre adatok arra vonatkozóan, hogy a kazán egyszeri felfűtéséhez szükséges hőmennyiséget a kazán mennyi tüzelőanyag felhasználással állítja elő, ezért itt is a kazánhatásfokkal számoltunk.

A számításokban jó minőségű tüzelőanyagot vettünk figyelembe (a faelgázosító kazánhoz 18000 kJ/kg fűtőértékű hasábfát). A kazánok üzemidővel esetleges hatásfokromlásával nem számoltunk.

A biomassza kazánok teljesítménytényezőjének méréssel történő meghatározásáról magyarországi viszonylatban nem találtunk adatot. A direkt módszerrel történő meghatározáshoz a vizsgált időszakban mérni kell a termelt hasznos hőmennyiséget, ami egy hőmennyiségmérő beépítésével megoldható. A másik feladat, hogy meg kell határozni a tüzelőanyaggal bevitt energiamennyiséget. A felhasznált tüzelőanyag mennyiségét méréssel kell meghatározni, például súlyméréssel, azonban problémát jelent a fűtőérték meghatározása. Korrekt eredményhez például az egyes begyújtásokhoz felhasznált tüzelőanyagból több mintát kell venni és meg kell határozni azok fűtőértékét.

Kondenzációs kazán
A kazán folytonos teljesítményszabályozással rendelkezik, készülékmérettől függően, a névleges teljesítmény 25...38%-áig. A készülék hatásfoka a részteljesítményeken nagyobb. Gyári adat a készülék hatásfoka névleges teljesítményen és minimális teljesítményen. A részterheléseken a hatásfokot lineáris interpolációval határoztuk meg. A készülék szabályozását a pellet kazánhoz hasonlóan vettük figyelembe, azzal a különbséggel, hogy a kondenzációs kazánnál nincs puffertároló és tárolási veszteség, a felfűtési veszteség helyett az adott fűtési szakaszban ki-be kapcsoló, szakaszosan üzemelő, vagy nem üzemelő kazán üzemszüneten kívül készenléti veszteséget okoz a gyári adatok szerinti mértékben.

Az eredményeket egységnyi fűtött nettó szintterületre vonatkoztatott fajlagos értékek formájában adjuk meg.

 

További részletek lapunk 2015/1-2-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!