Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2015

2015 1-2. szám

Hozzászólások

Irodahelyiségek levegőhőmérsékletének optimalizálása hőkomfortra

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

András-Tövissi Balázs - Dr. habil Kajtár László PhD

Irodahelyiségek levegőhőmérsékletének optimalizálása hőkomfortra

András-Tövissi Balázs

doktorandusz
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Dr. habil Kajtár László PhD

egyetemi docens, tanszékvezető
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

1. Bevezetés

Irodaépületekben az irodai munka megfelelő intenzitása és az egészség szempontjából elengedhetetlen az ideális termikus környezet. Ennek hiányában romlik az emberek közérzete, csökken a munka teljesítménye, akár a beteg épület szindróma is előállhat (Sick Building Syndrome). A zárt terekben kialakuló hőkomfortérzetet a felületek közepes sugárzási hőmérséklete is befolyásolja. Az egyre szigorodó épületenergetikai előírások miatt a belső falfelület hőmérséklete növekszik. Ezáltal a helyiségben kialakult hőkomfort is változik, melegérzet tapasztalható változatlan belső hőmérséklet estén.  Az így kialakult hőkomfortérzet változásának mértékét és ennek energetikai vonzatát vizsgáljuk cikkünkben.

2. A hőérzet értékelésének elméleti alapjai

A komfortérzetet nagymértékben befolyásolja a kialakuló levegő és falhőmérséklet, illetve ennek változása. Az így előidézett érzetet, szubjektív állapotot hőérzetként lehet definiálni. 

Az emberi szervezet folyamatos metabolizmus révén energiát termel. Ennek egy része, a biológiai folyamatok miatt, hő formájában felszabadul, másik része az izommunka energiaigényét látja el.

A hőegyensúly megőrzése érdekében a szervezet a megtermelt többlet hőt a környezetnek leadja. A fent említett égési folyamatnak két összetevője van: a mechanikai munka, illetve a belső energiaszükséglet:

M = H + W                    [W].

Amennyiben figyelembe vesszük a mechanikai hatásfokot, egységnyi testfelszínre felírva ([3] 31. oldal):

H / FDU = M / FDU (1 –η)                    [W],

ahol
H     – belső hőszükséglet [W],
W    – a külső mechanikai munka [W],
FDU  – a test DuBois felülete [m2] és
η     – a mechanikai munka hatásfoka [%].

A szervezet a megtermelt hőt több úton tudja leadni: párolgással, hősugárzással, hővezetéssel vagy konvekció útján. A felsoroltak közül párolgással csak leadni lehet hőt, míg a többi hőátadási folyamat hőfelvételre is alkalmas.

Amennyiben a hőegyensúlyhoz közeli állapot elérhető, az alkalmazkodás okozta fáradtság kicsi, a komfortérzet kedvező. Az ember hőegyensúlyát a következő tényezők befolyásolják: a test felületegységre eső belső hőtermelése (H/FDU), a ruházat termikus ellenállása (Icl), a levegő hőmérséklete (tl), a közepes sugárzási hőmérséklet (tts), nyugvó levegőben a vízgőz parciális nyomása (pvg), relatív légsebesség (ν) ([5] 89. oldal).

E paraméterek figyelembevételével felírható a hőegyensúlyi alapegyenlet:

H – Ed – Esw – Ere – L = K = S + C  ,

ahol

H     – az emberi test belső hőtermelése,
Ed    – a bőrön keresztül páradiffúzióval való
          hőveszteség,
Esw  – a bőr felszínéről az izzadás következtében
          elpárolgó hőveszteség,
Ere   – a kilégzés rejtett hője okozta hőveszteség,
K     – a hőátadás a bőr felületéről a felöltözött emberi 
          test külső felületére a ruházaton keresztül,
S     – sugárzásos hőveszteség a ruházattal borított 
          test külső felületéről,
C     – a konvekciós hőveszteség.

 

További részletek lapunk 2015/1-2-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!