Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2010

Dr. Magyar Tamás

Fedett uszodák és fürdők légtechnikai méretezésének néhány aktuális kérdése

Dr. Magyar Tamás

címzetes egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

A fedett uszodák és fürdők légtechnikai tervezéséről megjelent az új, átdolgozott német műszaki előírás (VDI 2089). E tény kapcsán, valamint a gyakorlatban jelentkező problémák megoldása végett érdemesnek látszik áttekinteni a nagy nedvességterhelésű helyiségek légtechnikai méretezésének néhány kérdését.

A fedett uszodákkal és fürdőkkel szembeni beruházói elvárás az utóbbi időben jelentősen megváltozott. Ma már nem elég egy esztétikus megjelenésű épületben, a hagyományos fürdőzés funkcióját kielégítő uszoda létrehozása. Az igények megváltozásának több oka van, ezek közül néhányat az alábbi felsorolás tartalmaz.

Először is megváltoztak az emberek fürdőzési szokásai. A hagyományos fürdőzés helyett szabadidejükben inkább a szórakozást, a hasznos kikapcsolódást választják (élményfürdők, wellness, gyógyászati- és szépészeti szolgáltatások stb.).

Ez azt jelenti, hogy megváltozik a hagyományos értelemben vett fürdő rendeltetése, a nyújtott szolgáltatások száma és minősége. A bővülő szolgáltatásokat és a módosuló rendeltetést csak új építészeti és uszodatechnikai megoldásokkal lehet kielégíteni [1]. Megjelent az igény az újfajta medencékre (pezsgőfürdőkre, hidromasszásra, buzgárokra és más látványelemekre), valamint az új kapcsolódó élményhelyiségekre (szauna, szépészeti szalon, éttermek stb.)[10].

Másfelől, szigorodott a helyiségek tartózkodási zónáinak hőérzeti követelménye [12]. Magasabb komfortigényeket rögzítő nemzetközi szabványok és műszaki előírások jelentek meg (CEN CR, DIN, VDI stb.). A beruházó szerződésben hivatkozhat arra, hogy adott uszoda létesítésekor milyen tervezési kategóriát (A, B vagy C kategóriát) követel meg. Nyilvánvaló, hogy a magasabb komfortfokozatot biztosító kategória (A illetve B) nagyobb beruházási költséget igényel.

Harmadsorban, az érdeklődés középpontjába került a gazdaságos üzemeltetés kérdése is. A korábban tervezett – energiapazarló légtechnikai rendszerek beépítése már nem kívánatos. Az energiaárak emelkedésének trendje egyre jobban előtérbe helyezi az olyan uszodákat, amelyek gazdaságosan üzemeltethetők, karbantarthatók és mindemellett biztosítják a magas komfortszintet [1], [9].

Szakmai körökben szükségtelen bizonyítani, hogy valamennyi felsorolt tényező fokozott hatást gyakorol a légtechnikai tervezésre.

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!