Lapszámok
Legfrissebb számunkból
- Kostyák Attila - Szekeres Szabolcs - Nagy Georgina Eszter - Kostyák Ferenc - Dr. Csáky Imre:
Légkezelő berendezések energiahatékonyságának növelése indirekt evaporatív léghűtéssel – Energetikai vizsgálat a magyar éghajlati viszonyok figyelembevételével - Fülöp Botond - Dr. Harmathy Norbert:
Az energetikai utólagos átalakítás céljának és módszereinek áttekintése az egész EU-ban. Angol nyelvű cikk - Zöld építés és fenntarthatóság a CONSTRUMA Szakkiállításon
- Dr. Garbai László - Dr. Kontra Jenő professzor emeritus - Dr. Sánta Róbert - Dr. Barna Lajos:
A légköri CO2-koncentráció dinamikus egyensúlyának vizsgálata - 17 év után visszatért az alma materbe a Pollack Expo
- Keszthelyi István:
Az égéstermék-elvezetés jelenlegi helyzete – Beszámoló a Pollack Expo konferencia rendezvényének „Égéstermék-elvezetés” szekciójáról - Dr. Halmi Iván:
Szakmai kirándulás – az Épületgépészeti Múzeum kincseiből - Meghívó a 31. DUNAGÁZ Konferenciára
Hozzászólások
Az energetikai utólagos átalakítás céljának és módszereinek áttekintése az egész EU-ban. Angol nyelvű cikk
Még nem érkezett hozzászólás!
Fülöp Botond - Dr. Harmathy Norbert
Az energetikai utólagos átalakítás céljának és módszereinek áttekintése az egész EU-ban. Angol nyelvű cikk
Fülöp Botond
doktoranduszBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék
Dr. Harmathy Norbert
egyetemi docensBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék
A vizsgálat célja a különböző energiafelújítási stratégiák és módszerek összehasonlítása és értékelése az építőiparban, különös tekintettel azok hatékonyságára és megvalósíthatóságára. Az EU-ban a jelenlegi felújítások többsége esetében a hatályos jogszabályi minimumkövetelményt veszik figyelembe, de nő az igény, hogy a felújítási projektek összhangban legyenek a 2050-re kitűzött célokkal. A kutatás egy értékelési rendszert vizsgál meg, amelyben négy fő célkitűzést azonosít: az energiahatékonyság javítását, a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetését, a megújuló energia részesedésének növelését és a körforgásos gazdaság alkalmazását. Az eredmények nemcsak az energetikai, a gazdasági és a szén-dioxid-megtakarítási szempontokat hangsúlyozzák, hanem a jelenlegi felújítási trendekkel és az éghajlatváltozással is foglalkoznak. Az összehasonlító elemzés célja, hogy segítse a megfelelő beavatkozás megítélését egy adott kritériumrendszer segítségével.