Lapszámok

A szerző a BME Gépészmérnöki Kar Épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök mesterszakának Komfort épületgépészet szakirányán végzett okleveles gépészmérnök. A 2012 tavaszi félévében készített diplomatervének konzulensei dr. Herczeg Levente egyetemi adjunktus (BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék) és Sződy Ferenc, okl. gépészmérnök (Sződy és Tsa Kft.) voltak. A diplomaterv a Magyar Épületgépészek Napja alkalmából szervezett diplomadíj pályázat keretében az MSc Épületgépészet szakirány kategóriában a zsűri döntése értelmében díjazott lett.

Felkérésünkre a következőkben bemutatja a pályázatra benyújtott diplomatervét és annak fontosabb megállapításait.

A világ fejlődésének hatására megnövekedett energiaigényt már nem lehet kielégíteni a fosszilis energiahordozókból, így kialakult az energiaválság, és ezzel párhuzamosan megjelentek (megjelennek) az alternatív energiahordozók.

Évről évre nyilvánvalóbbá válik, hogy az energiagazdálkodás a jelenlegi helyzetében nem fenntartható, előrejelzések szerint a mai felhasználást alapul véve a világ földgáz- és kőolaj- készlete a jövő évszázadban kimerül. Ahhoz, hogy foszszilis energiakészletünk csökkenését lassítani tudjuk, előtérbe kell helyezni a karbonsemleges energiahordozókat (szél, víz, nap, földhő, biomassza, nukleáris energia). A fosszilis tüzelőanyagok környezetromboló hatását – elsősorban a globális felmelegedés – napjainkra a világpolitika vezetői is felismerték. Tovább erősíti a megújuló energiák politikai támogatottságát az olajárak növekedése, amelynek hazánkban elsősorban az energiafüggőség miatt van jelentős szerepe.

Az építési ágazat különösen jelentős pozíciót foglal el a világ energiafelhasználásában. Csupán hazánkban nagyjából 4 millió háztartás és néhány százezer köz- és ipari épület, míg az EU-ban ~300 millió épület található. Statisztikai adatok alapján az európai országok energiafogyasztásának több mint 40%-át az épületek létesítése, üzemeltetése teszi ki.

Magyarországon a ~4,3 milliós épületállomány 70%-a nem felel meg a mai épületenergetikai szabályozás egyik követelményszintjének sem! Felmérések alapján a 2000 – 2007 közötti lakossági energiafogyasztás átlagos értéke az európai 220 kWh/m²/év átlaghoz képest 247 kWh/m²/év volt.

A fenntarthatóbb energiagazdálkodás cselekvésre készteti a politikai erőket. Hazánkban jelenleg az EU által kidolgozott épületenergetikai irányelvnek megfelelő követelmények vannak érvényben, ezeknek kell megfelelnie az újonnan létesített épületeknek. 2013. januárjától hatályba lép a 2010/31/EU irányelv, amely a jelenleginél szigorúbb követelményeket fogalmaz meg. Új definíció került bevezetésre: a közel nulla energiaigényű épület. Ennek követelményértékét a tagállamoknak önállóan kell meghatározniuk. Az új irányelv előírja, hogy a 2018. december 31. után épülő új középület, illetve a 2020. december 31. után épülő valamennyi új épület közel zéró energiaigényű legyen. A jelenlegi hazai gazdasági helyzetet és a pályázati lehetőségeket szemlélve, sajnos erre kevés esélyt látok.