Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2018

Kovács István

Légkomfort a lakótérben

Kovács István

műszaki vezető, okleveles gépészmérnök
Kamleithner Budapest Kft.

Az elmúlt évszázadban a lakótér komfortjának növekvő színvonaláért egyre több épületgépészeti rendszer lett felelős. Klasszikusan a fűtés, ivóvízellátás és a csatornázás jelent meg először. Ez a trió egy jó ideig szépen fejlődött magában, újabb, kényelmesebb, takarékosabb eszközökkel, rendszerekkel. Az egyre nagyobb elszigeteltség az időjárási viszonyoktól, az egyre energiatakarékosabb életterek, egy eddig kevésbé gépesített terület rohamos gépészeti fejlődését eredményezték: a szellőztetését.

A lakóterek higiéniáját – természetesen a lakás tisztaságán túl – alapvetően a belső levegő minősége határozza meg. Maga az ember is szennyezi a levegőt a nyilvánvaló CO2 kilégzés mellett, de kevésbé közismert, hogy a házi por egy részét is mi magunk szolgáltatjuk. De terheli még a levegőt számos kémiai, vegyi anyag kipárolgása a bútorokból, lakástextíliákból és paradox módon a tisztítószerekből. Ezen felül a levegőbe kerülő pára okozhat gondot a penészesedés beindításával.

A szellőztető megoldások általános komfortszintjét több szempont együttese adja: hőmérséklet, huzathatás, zajosság, egyenletesség, kezelhetőség, karbantarthatóság, higiénia és lehetne tovább sorolni.

A szellőztetések jelentősen eltérnek az elérhető komfortszintekben, nyilvánvalóan az egyre bonyolultabb és egyre magasabb beruházási költségű rendszerek igyekeznek a legtöbbet nyújtani. Azonban gyakran egy-egy fontosnak tűnő paraméter javítása, fejlesztése más területen fejtörést okoz. Például a nagyobb nyomásnövekedés kiterjedtebb, szerteágazóbb szellőztetési hálózatot tud ellátni, viszont nagyobb teljesítményű ventilátorok szükségesek hozzá, ami a fogyasztást és a zajt is növeli. Hasonló példa a hőcserélő hatásfokának a növelése, amely energetikailag mindenképpen hasznos, azonban üzemeltetésben a fokozottabb jegesedési hajlam miatt új fagyvédelmi stratégiákat követelt meg. Ez hívta tulajdonképpen életre a talaj-levegő hőcserélő kiegészítőket, amelyek drága villamos előfűtés helyett a talajhővel biztosítják a fagyvédelmet. Jótékony mellékhatásként nyáron is hasznot hoz, mert a beszívott levegőt enyhén előhűti.

 

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/9-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!