Lapszámok
2018 9. szám
- Dr. Szalay Zsuzsa - Kiss Benedek:
Az épületekben felhasznált energiahordozók primerenergia-tényezője: mennyi az annyi? – 1. rész - Erdei István:
Okos technológiák megjelenése a szivattyútechnikában. 2. rész: példák - Polgár Eszter:
Airvent – Intelligens klíma- és légtechnikai rendszermegoldások - Sircz János:
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – Kata-hőmérő - TOSHIBA AIR-COND:
A TOSHIBA ESTIA levegő-víz hőszivattyú termékcsaládja az új Monobloc használati melegvíz készítő modelleknek köszönhetően ütőképes termékekkel bővül - Kardos János:
Magyarország legnagyobb irodaháza, a TELEKOM székház is a Carriert választotta - Bezzeg Pál - L. Szabó Gábor:
Téli gyakorlati fa fűtőérték meghatározása házi mérés alapján - Kovács István:
Légkomfort a lakótérben - Lánczi János:
Levegő-víz hőszivattyú – a rohamosan terjedő fűtési megoldás - Kovács Zoltán:
HMV készítés könnyedén, higiénikusan IDM hőszivattyúkkal - Knauf Insulation Kft.:
Tégy az egészségre káros zaj ellen! - Parsch Ádám:
Takarékoskodjunk az energiával – új lehetőség légtechnikai rendszerek optimalizálására
Hozzászólások
Légkomfort a lakótérben
Még nem érkezett hozzászólás!
Kovács István
Légkomfort a lakótérben
Kovács István
műszaki vezető, okleveles gépészmérnökKamleithner Budapest Kft. - A Helios ventilátorok magyarországi vezérképviselete
Az elmúlt évszázadban a lakótér komfortjának növekvő színvonaláért egyre több épületgépészeti rendszer lett felelős. Klasszikusan a fűtés, ivóvízellátás és a csatornázás jelent meg először. Ez a trió egy jó ideig szépen fejlődött magában, újabb, kényelmesebb, takarékosabb eszközökkel, rendszerekkel. Az egyre nagyobb elszigeteltség az időjárási viszonyoktól, az egyre energiatakarékosabb életterek, egy eddig kevésbé gépesített terület rohamos gépészeti fejlődését eredményezték: a szellőztetését.
A lakóterek higiéniáját – természetesen a lakás tisztaságán túl – alapvetően a belső levegő minősége határozza meg. Maga az ember is szennyezi a levegőt a nyilvánvaló CO2 kilégzés mellett, de kevésbé közismert, hogy a házi por egy részét is mi magunk szolgáltatjuk. De terheli még a levegőt számos kémiai, vegyi anyag kipárolgása a bútorokból, lakástextíliákból és paradox módon a tisztítószerekből. Ezen felül a levegőbe kerülő pára okozhat gondot a penészesedés beindításával.
A szellőztető megoldások általános komfortszintjét több szempont együttese adja: hőmérséklet, huzathatás, zajosság, egyenletesség, kezelhetőség, karbantarthatóság, higiénia és lehetne tovább sorolni.
A szellőztetések jelentősen eltérnek az elérhető komfortszintekben, nyilvánvalóan az egyre bonyolultabb és egyre magasabb beruházási költségű rendszerek igyekeznek a legtöbbet nyújtani. Azonban gyakran egy-egy fontosnak tűnő paraméter javítása, fejlesztése más területen fejtörést okoz. Például a nagyobb nyomásnövekedés kiterjedtebb, szerteágazóbb szellőztetési hálózatot tud ellátni, viszont nagyobb teljesítményű ventilátorok szükségesek hozzá, ami a fogyasztást és a zajt is növeli. Hasonló példa a hőcserélő hatásfokának a növelése, amely energetikailag mindenképpen hasznos, azonban üzemeltetésben a fokozottabb jegesedési hajlam miatt új fagyvédelmi stratégiákat követelt meg. Ez hívta tulajdonképpen életre a talaj-levegő hőcserélő kiegészítőket, amelyek drága villamos előfűtés helyett a talajhővel biztosítják a fagyvédelmet. Jótékony mellékhatásként nyáron is hasznot hoz, mert a beszívott levegőt enyhén előhűti.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/9-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).