Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2015

Nyárády-Berzsenyi Győző

Mi a különbség egy napelem között?

Nyárády-Berzsenyi Győző

okleveles gépészmérnök
High Six Team Kft.

Igen, látszólag valóban ez a kérdés. Eltekintve attól, hogy vannak mono- és polikristályos változatok, a napelemek annyira hasonlítanak egymáshoz, mind megjelenésükben, mind pedig teljesítményükben, hogy valóban az első pillantásra csak az ár tűnik különbözőnek. És jogosnak tűnik a kérdés: miért fizessek akár 50%-kal többet valamiért, ami ugyanúgy néz ki és ugyanannyi a teljesítménye, mint a másiknak? És biztos, hogy mind a kettő amúgy Kínában készült…

Nos, az első megjegyzés a felvetéshez, hogy nem mindegyik készül Kínában, vagy a Távol-Keleten, sok európai, köztük néhány magyar gyártó is található. A szilícium cellákat valóban kevesen tudják előállítani, a kérdés az, hogy akik ezekből kész napelemet készítenek, mit tudnak kihozni belőlük. Kicsit nézzük olyan oldalról, mint a konyhát: ugyanazokból a fő alapanyagokból lehet nagyon jó és nagyon rossz rántott húst készíteni. Persze, vannak még egyéb kiegészítői is a napelemnek, például a ragasztószalagok, a háttérfólia, a villamos kapcsolódoboz, a csatlakozók, és maga az üveg. Itt is vannak persze apróbb különbségek, de ezek nem jelentősek.

A napelemek gyártástechnológiája mindenhol nagyon hasonlít egymásra: érkeznek a cellák, amelyek vékonyak, mindössze tizedmilliméterben mérhető vastagságú lapkák, amelyek nagyon törékenyek. Első lépésként ezeket egy automatikus berendezés sorba rakja, és sorokká forrasztja össze őket. Majd a kész sorok rákerülnek az üveglapra, ahol – általában kézi munkával – kialakítják az egyes sorok napelem táblán belüli villamos kapcsolatait. Rákerül a háttér- majd a lamináló fólia. Az így elkészült „szendvics” bekerül a lamináló gépbe. Laminálás után a hátlapra felszerelik a villamos csatlakozó dobozt, megkapja a fém keretet. Ezek után mehet is a kész napelem a vizsgáló állomásra, ahol kimérik a teljesítményét, és a mérés alapján szétválogatják őket. A vásárlóhoz pedig a termék a teljesítmény alapján árazva (eurocent/Wp) kerül.

A technológia többé-kevésbé mindenütt megfelel a leírtaknak. Akkor hát mi indokolja az árkülönbséget? – kérdezhetjük jogosan.

Vannak a vásárló szempontjából lényegtelen indokok: a magasabb európai bérek, a magasabb európai adók és szociális járulékok, de ezek a termék vonatkozásában érdektelenek. Nyilván okoz árkülönbséget az egyéb apróbb összetevők ára is. Ez azonban nem látható, a vásárló nem is tudja ellenőrizni például a „100% német termék” kijelentés valódiságát. A vevő venni akar valamit, és az azonos termékek közül a legolcsóbbat fogja megvenni. És általában tényleg kevés a valós műszaki különbség.

Néhány gyártó esetében azonban mégis van különbség. Például egy olyan közbülső minőségellenőrzési módszer, ami régóta ismert, de a szakma döntő többsége –  gyakorlatilag a kevesek kivételével senki – nem alkalmazza. Ennek oka, hogy bár tényleg minőségileg lényegesen jobb napelemeket lehet így előállítani, de lassítja a termelést, növeli a munkaidő- és anyagfelhasználást. Cserébe viszont magasabb teljesítményű és élettartamú, megbízhatóbb terméket kapunk.

 

Az elektrolumineszcenciás vizsgálat

Az eljárás lényege, hogy a napelemek működését megfordítjuk, és azokat villanyárammal gerjesztjük. Ekkor a cellák sugározni kezdenek, és ennek alapján felismerhetők az egyes cellák olyan hibái, amelyek szabad szemmel nem láthatók.

 

További részletek lapunk 2015/5-ös számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!