Lapszámok
2010 1-2. szám
- Dr. Magyar Zoltán PhD - Baumann Mihály:
Társasházak energia-hatékony felújítási lehetőségei (ECOLISH projekt) - Dr. Fülöp László PhD - Dr. Magyar Zoltán PhD:
Napkollektoros vízmelegítő berendezés szabályozási stratégiájának vizsgálata - Eördöghné Dr. Miklós Mária:
Kistelepüléseket ellátó víziközmű-szolgáltató elemzése - Bokor András:
Hogyan terveztük a Hajdúszoboszlói Aqua-Palace élményfürdő komplexumot - Csöppenszky Gábor:
Alternatív energia felhasználás 3D modell tervezéssel - Steen, David - Logghe, Jan:
New technology for high temperature heat pumps - Székely Tamás:
Tényleges energia-megtakarítás hidraulikai szabályozással, mérések alapján - Orbán Tibor:
Épületek kiaknázható energia-megtakarítási lehetőségei - Koczka Péter:
A mérési szezon javában tart - Fonó György:
Technológiai hűtőrendszerek - Pintér László:
ControlAir: az Airvent klímagerendák digitális szabályozó- és vezérlő rendszere - Király Tamás:
Energiatudatos lakásszellőztetés
Hozzászólások
Kistelepüléseket ellátó víziközmű-szolgáltató elemzése
Még nem érkezett hozzászólás!
Eördöghné Dr. Miklós Mária
Kistelepüléseket ellátó víziközmű-szolgáltató elemzése
Eördöghné Dr. Miklós Mária
hab. egyetemi docensPécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar
A Budapesti Víz Világtalálkozó Zárójelentésének egyik fontos megállapítása, hogy a vízfelhasználás és a szanitáció kérdéseinek a megszokottól eltérő megközelítése szükséges a fenntartható megoldások megvalósításához (Czippán K. 2013 [4]). Vízellátó rendszereinket nagy különbség jellemzi a nagyvárosi életmód és a fogyasztási lehetőségek, illetve a kistelepülések körülményei között, amely különbségek a környezetünkre gyakorolt terhelés területén is megmutatkoznak (Bodnár L. 1999 [3], Horváthné P. I. 2001 [7]), és ezek elemzésével segíthetjük a környezetkímélő módszerek terjedését a vízhasználat során.
Hazánkban magas a fejlődésben akadályozott törpe- és aprófalvak aránya (Szabó I. 2004 [11]): az összes település 12%-át a 200 főnél kisebb lélekszámú törpefalvak, több mint egyötödét (21,3%) pedig az 1000 fő alatti lakosú települések teszik ki (2010. évi adat). Ezeknek a településeknek a fejlődési lehetőségei a vízi közművek területén is kedvezőtlenek: mind gazdasági potenciáljuk, mind az Európai Közösség kezdeményezésére (91/271/EGK irányelv) született 26/2002.
Kormányrendelet kényszerítő ereje hiányzik, főleg a szennyvízelvezetés területén szükséges beruházásokhoz (Eördöghné M.M. 2012 [5]). A Kormányrendelet (és a 91/271/EGK irányelv) ugyanis nemír elő kötelező határidőt a 2000 lakosegyenérték alatti települések számára a szennyvíz gyűjtésére és kezelésére vonatkozóan (Bándi Gy. 2004 [1], Fodor I. 2001 [6]). További kedvezőtlen körülmény, hogy fajlagosan magasabb költségszinten oldhatómeg az infrastrukturális ellátás a kevéssé koncentrált, kis lélekszámú településeken,mint a nagyobbakon. Ezek a peremfeltételek együttesen eredményezték a kisebb lakosságszámú helységek lemaradását a vízi közművek kiépítettsége területén (Beluszky P. 2009 [2]).
Tanulmányomban egy konkrét szolgáltató példáján felvázolom a kistelepülések vízellátásban, szennyvízelhelyezésben alkalmazott megoldásait, fajlagos mutatószámaik összehasonlítását a megyei és országos átlagértékekkel. Az elemzések alapját egy 2012-ben végzett kérdőíves felmérés 2010. évre vonatkozó, településenként külön-külön rendelkezésre álló víztermelési és -fogyasztási adatai szolgáltatták.