Lapszámok
2012 3. szám
- Baumann Mihály:
Pollack Expo 2012 - Homola Viktor:
Nyugtalanító kérdések és bizonytalan válaszok az energetika jövőjéről - Oltvai András:
A Zeneakadémia épületgépészeti felújítása - Erdős Attila:
Odooproject Gépészet - Légtechnika - Dr. Magyar Zoltán PhD:
International Symposium on Indoor Climate and Thermal Manikin - Ing. Horský, Juraj:
Wood chip and wood waste ecological heating plant - Fodor Zoltán - Komlós Ferenc:
A nagykőrösi strand energiatudatos bővítése - Scherf, Ronny:
Intelligens megoldások technikai szolgáltatások integrálására kórházakban - ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt.:
Az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. gázmérés monitoring rendszere - Vaillant Saunier Duval Kft.:
105 év a világ és 15 év a magyar épületgépészet szolgálatában - Kovács István:
„Hétköznapi” EC-ventilátorok - Várföldi Róbert:
Innováció a szabályozószelepek területén a Siemens-től
Hozzászólások
A Zeneakadémia épületgépészeti felújítása
Még nem érkezett hozzászólás!
Oltvai András
A Zeneakadémia épületgépészeti felújítása
Oltvai András
okl. gépészmérnökOltvai Gépész Stúdió
A Magyar Épületgépészek Napja 2011 rendezvényhez kapcsolódva tavaly is meghirdették a tervezői pályázatot, amelynek megosztott első díját Oltvai András kapta (lásd beszámolónkat a lap 2011/12. számában). Kérésünkre a következőkben bemutatja a díjnyertes pályaművet.
Liszt Ferenc által 1875-ben alapított Zeneakadémia számára az időközben megvásárolt telekre 1903-1907 között Korb Flóris Nándor és Giergl Kálmán építészek tervezték meg azt az épületet, amelyet a köznyelv Zeneakadémiaként hív.ABudapest, VI. kerület, Liszt Ferenc tér 8. szám alatti ingatlan hivatalosan Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. Az alkotók az építészeti kialakításnál és ezzel együtt szellőzési rendszereknél alapul vették a két évtizeddel korábban megépült lipcsei Gewandhaus megoldásait. Az egész épület, benne a hangversenyterem is a maga korában rendkívül korszerű létesítmény volt, többek között a nagyterem 17 m-es erkélyének alátámasztás nélküli vasbeton áthidalása az első ilyen vasbeton szerkezet az országban.
Azt gondolom, hogy az épületgépészeti tervezés megkezdésének alapvető feltétele a ház „szellemiségének” megérzése, amely alatt nemcsak a tervek megismerését értem – ahogy korábban a Köztiben mondtuk: „már járok a házban” –, hanem a „megfagyott zenét” is, tehát az építészeti gondolatot is meg kell fejtenünk.
Egy több mint száz éves műemléki ház megfejtésének külön érdekessége: arról, hogy ma mit kell tenni, rengeteg minden ismert, de arról, hogyan gondolkoztak több generációval korábbi elődeink, keveset tudunk.